A Nagyváradról, Margittáról és Tasnádról érkezett fiatalok a rossz idő ellenére jó hangulatban töltöttek együtt pár órát, hálásan fogadták a helyi plébános és a nővérek gondoskodását. A Tábor hegyi jelenethez volt hasonlítható ez a lelkinap is, hiszen valahol ég és föld között, Isten közelében sikerült felismerniük egymásban a testvért, és Péterrel együtt kimondani: „Uram, jó nekünk itt lenni!”
Majoros Tibor a földbe rejtett kincs példabeszédéből kiindulva arra hívta meg a jelenlévőket, hogy merjenek kockáztatni, az árral szemben haladni, hiszen Isten nem szeretné őket semmi jótól megfosztani, hanem a legértékesebb ajándékot tartogatja számukra: az örök életet.
Az előadás után kiscsoportos beszélgetésekben osztották meg a fiatalok egymással tapasztalataikat, és együtt keresték a bennük rejlő kérdésekre a választ: mi az, ami segíti őket kapcsolataik építésében, a bennük rejlő értékek kamatoztatásában, továbbadásában, Isten akaratának felismerésében, nagyböjt intenzívebb megélésében.
Az ebédet akadályverseny követte, és szentségimádás zárta a lelkinapot.
A résztvevők rövid gondolataiból is olvashatnak ITT.
Forrás és fotó: Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria
