Igen.hu: miért nincsenek katolikus véleményformálók a médiában?

A cikk leszögezi: „fontos, hogy a katolikus média jelen legyen mindenhol: legyenek újságok, hírportálok, blogok, rádiók, tévék, honlapok, folyóiratok.” Ezt azonban kevésnek ítéli. A szerző szerint a katolikus médiának a világi ügyekről, a közéletről is szólnia kell, nem csak az egyház életéről: „a katolikus sajtótermékek ne csak az egyház belügyeiről szóljanak, és ne csak lelkiségi írások, műsorok legyenek bennük! Jó példa erre az olasz Avvenire, az olasz püspöki kar közéleti napilapja.”

A katolikus média azonban „elszigetelt” – véli a szerző: „nem jut el az egyházon kívüliekhez, leszámítva az katolikus rádiót.”  A cikk szerint „a katolikus média túlnyomórészt a katolikusokat éri el. Ilyen-olyan új portállal, honlappal nem érünk el semmit! Ha az egyházon kívüliekhez akarunk szólni, akkor a közéleti napilapokat, hetilapokat, a közszolgálati tévéket és rádiókat kell elérni, ne adj 'Isten a kereskedelmieket is!” „Tudjuk, hogy a világi médiában is sok keresztény dolgozik, és megvan a világi média keresztény szemléletű és elkötelezettségű része. De nem is erről van szó.”

Ezért aztán a legfontosabbnak azt tartja az Igen.hu cikke, hogy a katolikus média munkatársai jelen legyenek a világi média véleményformáló, beszélgetős műsoraiban, és az egyházat megvédő, valamint a közélet ügyeiről szóló véleménycikkeik, publicisztikáik megjelenjenek a közéleti lapok hasábjain: „hol vannak a fiatal, katolikus értelmiségiek, véleményformálók a reggeli beszélgetős műsorokból, a napi- és hetilapok publicisztikai rovatából?” Ez ugyanis elsősorban nem a papok, hanem a katolikus újságírók feladata. 

„Mire van a katolikus újságíró, ha nem arra, hogy a hívek jámbor tájékoztatásán túl határozottan és hatékonyan képviselje az egyházat a világi médiában?” – kérdezi a publicista, aki arra szólít fel: „gyerünk a katolikus média munkatársaival a világi médiába, ahol határozottan, diplomatikus visszafogottság és karót nyelt pózok nélkül kell képviselniük az egyházat, és véleményt mondaniuk a közélet és politika ügyeiről!”

A teljes cikk az Igen.hu-n olvasható.

Magyar Kurír