A kérdésre, hogy a német evangélikus és katolikus egyház miért hangsúlyozza a közös vonásokat a két egyház között a reformáció emlékéve kapcsán, egyszerű a válasz: mert annak ellenére, hogy hajlamosak vagyunk a minket elválasztó különbségeket kiemelni, nagyon is sok a közös vonás bennünk. Fontos, hogy tudatosan forduljunk az egységhez vezető ökumené irányába – fogalmazott a bíboros.
Reinhard Marx elmondta, a reformáció emlékéve, illetve jubileuma mellett egy harmadik kifejezéssel – Krisztus-ünnep – élve kíván emléket állítani annak, hogy a reformátorok nem egy új egyházat akartak alapítani, hanem egy újfajta megközelítésben akartak Jézus Krisztusra felmutatni és az ő evangéliumát a középpontba helyezni.
Bár a reformáció és az arra adott katolikus válasz először a különböző hitvallások és az egymástól való elhatárolódás korát hozta el, vitathatatlan, hogy a reformációnak voltak a katolikus egyházra nézve is pozitív eredményei, amelyekből a bíboros kettőt emelt ki: az egyik a Szentírás felértékelődése, mind a liturgiában, mind pedig az egyén és a közösség életében; a másik pedig az egyházi zene gazdagodása.
A kérdésre válaszolva, hogy az egyházak közötti különbségek veszítenek-e jelentőségükből a mai keresztények körében, Marx bíboros arra mutatott rá, hogy ez a nagyon elvilágiasodott mindennapokban valóban így tűnhet, ugyanakkor sok olyan párkapcsolat létezik, melyek során a társak, a különböző felekezetek tagjaiként szenvednek e helyzettől.
Nem cél az uniformizálás, hiszen a különbségek (amennyiben nem kirekesztőek) gazdagítanak is, de mindenképp hálára ad okot az ökumené jegyében történő együttműködés, amely immáron több szinten megvalósul: így a 2017-es Krisztus-ünnep jegyében is.
Forrás és fotó: Evangélikus.hu
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria