Iskolanővérek 150 éve Magyarországon

A Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek (SSND) nemzetközi szerzetesközössége arra törekszik, hogy az embereket közelebb segítse Istenhez és egymáshoz: minden helyen, minden időben és minden helyzetben. Mint alapítójuk, Jézusról nevezett Boldog Terézia anya, iskolákban és olyan területeken munkálkodnak, ahol nevelői szolgálatukra szükség van. Erősítik a keresztény értékeket, elősegítve ezzel egy igazságosabb társadalom kialakulását. Ma több mint 30 országban működnek iskolanővérek: Európában, Észak, és DélAmerikában, Ázsiában, Afrikában és Óceániában

Alapítójuk, a bajorországi Regensburg–Stadtamhofban született Gerhardinger Karolina, szerzetesi nevén Jézusról nevezett Mária Terézia (1797–1879), akit 1985. november 17-én avatott boldoggá II. János Pál pápa, nemcsak hazája pedagógiatörténetének, hanem egy egészen új típusú szerzetesnői életforma kialakításának is úttörő személyisége. Erős női központi vezetést valósított meg, hangsúlyt fektetve a rendtagok magas színvonalú képzésére.

Az Iskolanővérek Magyarországon

Csajághy Sándor csanádi püspök kérésére Terézia anya 1858-ban hat bajorországi nővért küldött Temesvár–Belvárosba. Hamarosan a Délvidéken a Délalföldön, majd később Erdély több településén számos iskolanővér tanította és nevelte a fiatalokat. Nemcsak az ifjúsággal, hanem pedagógusok képzésével is foglalkoztak a kolozsvári Mariánum, a szegedi iskolaközpont és a debreceni Svetits Intézet tanítóképzőjében.

A trianoni békeszerződést követően rendházaik kétharmada a határokon túlra került: a 32 házból csupán 10 maradt a Magyarországon, ezek központja Szeged lett. A Romániához csatolt házakból 1923-ban létrejött a Román Tartomány, a Jugoszláviához került házak pedig a Szlovén Tartományhoz kapcsolódtak.

A jubileumi év programjairól a Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek honlapján olvashatnak bővebben.

Magyar Kurír