Márfi Gyula érsek beszédében emlékeztetett arra, hogy Aquinói
Szent Tamás is hitoktató volt a szó magasztos értelmében, hiszen a Szentháromságról szóló könyve, valamint a Summa theologica a mai katolikus teológiának is alappillére.
Szentbeszédében a főpásztor többek között rámutatott: Hazánk mai nehéz helyzetében olyan támadások érik nemzetünket Európából, amelyeket nekünk keresztényeknek vissza kell utasítanunk. Támadják hazánkat, kormányunkat, mert a családokat tartja a nemzet fundamentumának, mert kiáll az élet védelme mellett a fogantatástól kezdve, mert alaptörvényünk a Himnusz szavaival, azaz Istenhez való fohászkodással kezdődik, s támadnak azért is, mert úgymond „nem vagyunk hajlandók európai módon viselkedni”, vagyis nem vagyunk hajlandók Európa modern bálványistenei Ţ– a pénzdiktatúra, a szélsőséges liberalizmus szabadossága – előtt térdet hajtani. Márfi érsek hangsúlyozta: A papok, püspökök, katekéták tartozzanak büszkén azok közé, akik nem hódolnak be a bálványistenek előtt. Isten irgalmas maradt máig Európához, mert bízik megtérésében, megtéríthetőségében, mondta. Legyünk ennek missziós munkásai valamennyien, buzdította a katekétákat, diakónusokat, paptestvéreit az érsek.
Vasáros József plébános, a hittanoktatás egyházmegyei referense szólt az idei hittanversenyre való felkészülésről, felkészítésről, s a katekéta-pályázatokról. A találkozó az érsekség Gizella-termében agapéval és lelki beszélgetéssel zárult.
Toldi Éva/Magyar Kurír