Jakubinyi György gyulafehérvári érsek szentbeszéde Fatimában

(Mt 5,1-12a)

Krisztusban kedves testvéreim!

Szent Pál apostol leveleiben szenteknek nevezi az első keresztényeket. Szent az, aki elérte földi életünk célját: az örök boldogságot Isten színelátásában. Isten mindenkit meghívott az életszentségre, vagyis Isten akaratának feltétlen teljesítésére. Szent Pál itt (vö. szentlecke, Róm 8,26-30) nem predestinációról beszél, mintha Isten csak egyeseket választott volna ki és hívott volna meg, tett megigazulttá és dicsőített meg. Isten mindenkit hív az üdvösségre. Azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön. De elvárja az ember közreműködését is. Éppen ez a keresztény élet. Minden üdvözült keresztény szent.

Szűkebb értelemben szenteknek azokat nevezzük, akikről az Anyaszentegyház megállapítja, hogy már az örök boldogságban vannak, közbenjárnak értünk Istennél, és földi életük követhető és követendő példakép. Az Anyaszentegyház ezt ünnepélyesen a szenttéavatáson teszi. A boldoggáavatás előzetes lépés: a boldog tiszteletét saját egyházmegyéjében vagy szerzetesrendjében engedélyezik, a szenttéavatás az egyetemes Egyháznak szól.

Az Úr Jézus a hegyi beszédet a nyolc boldogsággal kezdi. Boldognak hirdet mindenkit, aki a világ szemében szerencsétlen, nehéz helyzetben van: a szegények, a szomorúak, az üldözöttek. Õket mind Isten fogja kielégíteni. Az Úr Jézus zsidó szokás szerint elkerüli Isten megnevezését. Ezért használja a szenvedő igealakot: a szomorúak megvigasztaltatnak. A nyolc boldogság feje tetejére állítja az értékrendet: boldogok azok, akik Krisztusért szenvednek – és Õ az út, az igazság és az élet. A szenteket mind besorolhatjuk valamelyik boldogság alá. Tulajdonképpen a szentek minden boldogságot megéltek. Vegyük a magyar szenteket: lehetetlen felsorolni őket, mert – hála Istennek – sokan vannak, csak néhányat említek:

„Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa.” Batthyány-Strattman Boldog László herceg, aki hercegi vagyonából a szegények orvosa lett. Lélekben szegény.
„Boldogok, akik szomorúak, mert majd megvigasztalják őket.” IV. Boldog Károly apostoli magyar király. Megfosztják trónjától, száműzik, hogy fiatalon haljon meg. Szomorúságában csak hitünk nyújt vigaszt.
„Boldogok a szelídek, mert övék lesz a föld.” Salkaházi Boldog Sára szociális testvér a jogfosztottak védelmében hal vértanúhalált.
„Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert majd eltelnek vele.” Szent István királyunk apostoli király, honalapító. Sziklára épít, az igazságra, aki Krisztus.
„Boldogok az irgalmasok, mert majd nekik is irgalmaznak.” Szent Erzsébet, „die grösste Deutsche Frau”, a Caritas védőszentje.
„Boldogok a tisztaszívűek, mert meglátják Istent.” Székelyföld szülötte, Apor Boldog Vilmos győri püspök, vértanú. A tisztaság és házasság védelmében hal meg.
„Boldogok a békességben élők, mert Isten fiainak hívják majd őket.” Szent Margit domonkos apáca és Szent Kinga klarissza apáca, királylányok, a békesség apostolai királyi családjukban, a nemzetben.
„Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.” Erdély első kanonizált szentje, Pongrácz Szent István jezsuita atya, kassai vértanú.

Hány magyar szent van? Statisztikánkat növeljük, nemzeti büszkeségből, például a római magyar kápolna két ortodox magyar szentje: Magyar Mózes az orosz ortodox egyházé, Iréne császárné, Szent László leánya a bizánci egyházé. Balanyi György OSchP őszinte cikkét újra meg újra kiadják: Magyar szentekről, akik nincsenek, de lehetnének, reprint in: Vigilia 58. 1993. 7. 530-535. Igényelni kell az életszentséget, tisztelni hőseinket.

Hadd fejezzem be a legnagyobb magyar szenttel: a boldogságos Szűzanya, Magyarok Nagyasszonya. Szent István öröksége. De a haldokló Úr Jézus ránk hagyta. Egész életét összefoglalják szavai: Íme az Úr szolgálóleánya, legyen nekem a Te igéd szerint. Ez a keresztény tökéletesség az életszentség. Ezt minden keresztény megteheti. Ha hősi fokban teszi, akkor szent.

Mindnyájan magyar szentek és boldogok, könyörögjetek érettünk!

Ámen