A jövő papjainak képzése: a nehézségek ne kellemetlenséget, hanem lehetőséget jelentsenek

Celso Morga érsek, a Papi Kongregáció titkára a hivatások tisztázásának és a jelöltek kiválasztásának fontosságáról beszélt. Hangsúlyozta, hogy a hivatás elhagyásának gátat szabhat, ha nagyobb figyelemmel fordulnak a jelöltek felé; számot vetnek azzal, milyen a kulturális beállítottságuk, milyenek a társadalmi és anyagi elvárásaik, családi környezetük. Megfelelő vizsgálat alá kell vetni a jelölteket abból a szempontból is, mennyire szilárd a személyiségük, nincsenek-e gondok testi-lelki egészségükkel; intellektusuk és érzelmi életük mennyire stabil, mennyire önzőek, nincsenek-e hiányosságok vallási nevelésükben, tudnak-e önuralmat gyakorolni…

Agostino Superbo érsek, az Olasz Püspöki Konferencia alelnöke arról beszélt, hogy az intézmény által szabott feltételeknek (teljes evangéliumi odaadás, emberi és intellektuális képességek, mások érdek nélkül való szolgálata, nyitott személyiség) összhangban kell lenniük a fiatal jelöltek saját érdekeivel: az ő javukat kell szolgálniuk, hogy a helyükön érezhessék magukat saját életükben. Tekintetbe kell venni, meg kell ismerni azt a családi és egyházi környezetet is, ahonnan a jelölt származik.

Ferrara-Comacchio érseke, Paolo Rabitti a szemináriumi rektor személyiségéről beszélt: legyen Isten embere, jól felkészült, kész a teljes önátadásra, inkább legyen apa mint pedagógus, legyen türelmes és jóságos, szeresse Krisztust és az egyházat. Jó viszonyban kell lennie a püspökkel, elvárásokkal és szeretettel kell fordulnia az oktatók felé, folyamatosan képeznie kell magát is.

Marco Antonio Cortez Lara perui érsek az oktatók személyiségéről tartott előadást: legyenek szilárdak a hitben, a papi hivatásában, legyenek nyitottak az emberi kapcsolatokra, legyenek műveltek, körültekintőek és bölcsek. Vagyis legyenek hitelesek a fiatalok előtt; elsősorban örömteli, hiteles életükkel tegyenek tanúságot előttük, és csak utána az elméleti tanításokkal. Fontos, hogy a szemináriumot találkozási hellyé tegyék az egyházmegye fiatal és idős papjai, az egyház karizmái számára.

Mauro Delpini érsek, milánói segédpüspök arról beszélt, hogy a szemináriumi közös élet legyen a későbbi papi testvériség alapja. Fontos, hogy a szeminárium szabályrendszerét a jelöltek elfogadják, magukévá tegyék, de ne úgy, hogy elnyomásnak érezzék, hanem oly módon, hogy a megélt értékek valóban meggyőzőek legyen számukra.

José María La Porte professzor a külső és belső kommunikáció jelentőségét hangsúlyozta előadásában. A hűség, a hatékonyság és az öröm abból fakad, ha valaki képes a meghallgatásra, a csapatmunkára; értékelni tudja a kicsi, megszokott dolgokat; ha a problémákkal való szembenézést nem kellemetlenségként, hanem lehetőségként éli meg. Az emberek közötti kapcsolatok igaz volta az, ami által „minden szó és gesztus a testvériség felé vezető út lesz a közös életben, amelyet a szeretet cselekedetei jellemeznek, nem pedig pusztán a képmutatás iskolája a diplomácia köntösébe bújtatva” – mondta.

Fernando Puig professzor azt hangsúlyozta, hogy a szemináriumon kívüli színtereken meg kell tanulni a földi javaktól való távolságtartást és azt a képességet, hogy jól tudjanak bánni a javakkal, mások szolgálatára tudják használni őket.

Az eseményről a Zenit hírügynökség tájékoztatott és hozzátette: a konferencia egyidőben zajlott a Pápai Gergely Egyetemen a szexuális visszaélések ügyének kezeléséről rendezett tanácskozással.

Magyar Kurír

(tzs)