Jogtörténeti világkongresszus Esztergomban

A húsz országból érkezett összesen 150 résztvevő jelenlétében 86 előadásra került sor. Az előadók között négy magyar szerepelt (Erdő Péter, Körmendy Kinga, Solymosi László és Szuromi Sz. Anzelm).

A konferencia központi témája: „Nyugati kánonjog és keleti egyházak”. A kutatási eredményekről szóló beszámolók és előadások ezen belül hat fő témára vonatkoznak: 1) Az egyházjog forrásai és gyakorlata Gratianus (1140 előtt). 2) Gratianus Concordia Discordantium Canonum című műve és annak korabeli forrásai. 3) A klasszikus kánonjog forrásai és szerzői Gratianus után. 4) A klasszikus kánonjog elmélete és gyakorlata. 5) A nyugati egyházjog kapcsolata a keleti egyházakkal, 6) Késő-középkori és kora-újkori egyházjog.

Az előadások alapján a középkori egyházjogi gyűjtemények keletkezéséről új, összefüggő kép rajzolódik ki. Gratianus Decretumának egyetemi oktatása ugyan egyre inkább megszilárdult, végleges szöveget feltételez, ám a gyűjtemény Bolognában elfogadott szövege fokozatos és szerteágazó fejlődés eredménye. Az egyes kéziratos példányok nem egyenes vonalú fejlődést jeleznek, tartalmuk függ a konkrét példányok használatának céljától. Más jelentős középkori művek kritikai kiadásairól, illetve a középkori Európát átfogó, egységes egyházjogi és római jogi kultúráról is naprakész, átfogó információt kaphatnak az előadások hallgatói. A folyamatban lévő kutatások nagyban hozzájárulnak Európa jog és kulturális egységének megértéséhez és előmozdításához.

Magyar Kurír