Jubilált a Katolikus Óvodák Szakmai Konferenciája

„Menjetek tehát, és tegyetek tanítvánnyá minden népet! És íme, én veletek vagyok minden nap, a világ végéig.” E mottó jegyében rendezték meg pénteken a Katolikus Óvodák X. Szakmai Konferenciáját. Az ország minden részéből érkeztek óvodapedagógusok, intézményfenntartók a jubileumi szakmai fórumra.

A megnyitón a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpont óvodásai a világ teremtésének eseményeit mondták el a vers, a próza és a dal eszközeivel, kifejezve azt az örömet és hálát, amit az élet ajándéka jelent az ember számára.

Grolyóné Szabó Éva a KPSZTI munkatársa, óvodai szakértő beszámolt az intézet ősszel a hit éve jegyében meghirdetett programsorozata lefolyásáról. Ezen az ország 22 katolikus óvodája vett részt, közel 4000 szülő és gyerek kapcsolódott az óvodák által szervezett programokhoz. Az eseményeket dokumentálva készítettek az óvodák gazdagon illusztrált albumokat, melyeket kiállítás formájában mutattak be a szakmai napon. Kiállították továbbá az Isten gyermeke vagyok, jó nekem címmel rendezett rajzpályázatra érkezett 446 munkából kiválasztott győztes 25 rajzot.

Bajzák Erzsébet M. Eszter intézményvezető a KPSZTI köszönetét tolmácsolta számos óvodapedagógusnak, és emléklapokat adott át a hit éve programsorozatban résztvevő óvodáknak és a rajzpályázat győzteseinek.

A jubileum alkalmat adott arra, hogy a résztvevők áttekintsék a katolikus nevelés lényegi kérdéseit. Márfi Gyula érsek a II. Vatikáni Zsinat nevelésről írt dokumentuma megszületésének körülményeit és főbb tételeit foglalta össze. Rámutatott: az a felismerés határozta meg a nevelés irányelveinek megfogalmazását, hogy az iskola megszűnt a nevelés meghatározó tényezője lenni. Az érsek a zsinat nyomán hangsúlyozta, hogy a neveléshez általánosan joga van mindenkinek, kortól, életkörülményektől függetlenül, mindenfajta diszkriminációtól mentesen. Ennek a teljes emberre kell irányulnia, pozitív és bölcs hozzáállással szólva az ember test-lélek-szellem harmóniájáról. Márfi érsek a zsinat szellemében a közösségi nevelés fontosságára helyezte a legnagyobb hangsúlyt. A katolikus iskolának arra kell törekednie, hogy baráti közösséggé formálja a diákokat – fogalmazott.

Mire neveljük a gyermeket? – tette fel a kérdést Korzenszky Richárd előadása. A bencés perjel kifejezte örömét, hogy a katolikus nevelési intézmények 1990 óta a magyar közoktatás „irigylésre méltó” tényezőivé váltak. Korzenszky Richárd szerint a nevelésben személyre szabottan kell nyújtani azt, ami az adott emberből, mint hiánylényből hiányzik, de mindenkit egyformán kell szeretni. A nevelő gyermekhez való viszonyulását a benne élő emberkép határozza meg. Az Istenre utalt, szabad, önmagát egyszeri és megismételhetetlenként megélő, kommunikatív, jövőre és célra irányuló emberképet közvetítve tud a nevelő eligazodási pontot nyújtani a neveltnek.

A szakmai nap folytatásában Grolyóné Szabó Éva vetítéssel illusztrált összefoglalót tartott a KPSZTI és a katolikus óvodák közös tíz évéről. Énekkel dicsérd az Urat címmel Sillye Jenő és Borka Zsolt köszöntötték a résztvevőket.

A szakmai napot szentmisével zárták, melyet Márfi Gyula érsek mutatott be.

Magyar Kurír

(té)

Fotó: Mártonné Sárossy Mónika