Milyen megfontolásból szervezték a konferenciát?
A zarándokhelyek növekvő népszerűsége, a két nemzeti kegyhely összefogása és a váci Hétkápolna alapításának 300. évfordulója volt a konferencia megszervezésének előzménye. A kegyhelyeket felügyelő Veglio érsek úr még nem járt ilyen minőségében Magyarországon, ezért is gondoltuk, hogy az ő jöveteléhez kapcsoljuk ezt a tanácskozást. Emellett idén 90 éves a kegyhelyek nagy kutatója, a konferencián előadást tartó Erdélyi Zsuzsanna is.
Ön arról fog beszélni, hogy milyen szerepe lehet a kegyhelyeknek a gyónás szentségének elmélyítésében. Mondana erről pár szót?
A szentszéki dokumentumok szerint a kegyhelyek elsődleges feladata a gyóntatás lehetőségének biztosítása. Különböző okok miatt egyre kevesebb plébánián gyóntatnak, emiatt a zarándokhelyek szerepe különösen fontos. Olyan gyakorlatot kell kialakítani ott, ahol tömegek gyónnak, ami egyrészt megújítja ezt a szentséget az emberek életében, másrészt a megszokásokból továbbvisz az egyház szándékának irányába. A régi társadalmi normák, amelyek egyfajta lelkitükröt jelentette a társadalomnak, épp összedőlnek körülöttünk. A gyónásra való előkészületként ezért fel kell mutatni egy olyan „lelkitükröt”, keresztény életeszményt, ami abban segíti az embereket, hogy ne az uralkodó társadalmi normákhoz igazodjanak, hanem Krisztus személyéhez.
A konferenciának célja, hogy rámutassunk, mitől lesz katolikus egy zarándoklat. Fontos, hogy a zarándoklat ne csupán természetjárás, kirándulás, kikapcsolódás legyen. Santiago de Compostelába is sok zarándok indul el az El Caminón, de kevés a katolikus, a gyónó, áldozó zarándok. Minden egyházmegyének megvannak a saját kegyhelyei, illetve a saját gyakorlata. Ezek ellátásában egyre nagyobb szerepe lesz a világiaknak. Nekik is szeretnénk segítséget nyújtani.
Több újdonságot vezettek be a mátraverebély-szentkúti kegyhelyen, további változások és fontos programok lesznek a közeljövőben.
Június 5-én cigányzarándoklat lesz, ennek keretében 24 gyermek először járul szentáldozáshoz. Jelen lesz Veglio érsek, a cigánypasztoráció szentszéki felelőse. Fontos, hogy a gyöngyöspatai események után, a település viszonylagos közelségében a katolikus egyház fel tudjon mutatni egy példát a befogadás és békés együttélés irányába. Konfliktust egy-két nap alatt ki lehet robbantani, a cigányokkal foglalkozó hitoktatók, lelkipásztorok viszont évek óta küszködnek azzal, hogy rombolás helyett építsenek. Rombolni mindig könnyebb. Az ő munkájukat is szeretnénk megköszönni.
Pünkösdtől a nagyobb búcsúk idején a szentmisék előtt katekézist fogunk tartani, félórás, tanító jellegű prédikáció formájában.
Június 25-én szlovák–magyar imanap lesz, amire Róbert Bezák nagyszombati érsek jön el hozzánk; itt lesz szlovák és magyar nyelvű katekézis is, Márfi Gyula veszprémi érsek és a szlovák tábori püspök, František Rábek segítségével.
Elkészült
egy CD, egy mp3-as ima- és elmélkedésgyűjtemény is azon megfontolásból, hogy egyre több zarándokcsoportnál nem él már a buszon való közös éneklés hagyománya, ezt szeretnénk ezzel újjáéleszteni, illetve a lakásukból kimozdulni nem tudó betegek Mária-tiszteletét elmélyíteni. A hanganyag segít felkészíteni a gyónásra, meghallgathatjuk a búcsújárás lényegét, segít imádkozni is. Vannak rajta olyan szentkúti énekek is, amelyek ugyan a fiatalok és középkorúak generációjától már távol állnak, és művészileg sem számítanak magas színvonalúnak, mégis hozzátartoznak sokak személyes hitvilágához. Ezt a CD-t a kegyhelyen és a nagyobb budapesti katolikus boltokban is meg lehet vásárolni.
SzG/Magyar Kurír