Új könyv jelent meg Pázmány Péter érseki kinevezéséről és ifjúkori éveiről

2017. december 19. kedd 13:45

Tusor Péter hiánypótlónak számító kötetét az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport II. műhelyszemináriuma keretében mutatták be december 15-én Budapesten, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Mikszáth téri épületében.

Pázmány Péter alakja, egyházkormányzati, irodalmi és politikai működése, valamint mindezek hatása már a 19. század óta történészek generációit sarkallta kutatásra. Ennek ellenére a Pázmány-kutatásban kialakultak bizonyos, a mai napig megoldatlan problémakörök. Ilyennek számított az érseki kinevezés problémája, valamint Pázmány ifjúkorának évei: a családi háttér, a felmenők személye, a katolizálása időpontja és helye. Tusor Péter Kánoni kivizsgálás Pázmány Péterről. Családja, katolizálása, misszionálása (A Pázmány–Tholdy archívum irataival) című könyve e kérdésekre ad választ.

A szerző nyilvános egyetemi előadás keretében ismertette fontosabb eredményeit.

A könyv a Collectanea Vaticana Hungariae sorozat (online elérhető ITT) keretében látott napvilágot, és a nagy nevű barokk prímás kánoni kivizsgálási jegyzőkönyvét közli latin és magyar nyelven, terjedelmes elemző tanulmányt kapcsolva ahhoz. A száz oldalt meghaladó forrásanyaghoz kapcsolódó tekintélyes, közel kétszáz oldalas analízis a történeti kutatást több mint száz éve foglalkoztató kérdéseket boncolgat: részletesen bemutatja Pázmány családi viszonyait, katolizálásának körülményeit és missziós tevékenységét.

A biográfiai, proszopográfiai és genealógiai jellegű kötet azt mutatja be, hogy a frascati Villa Aldobrandini levéltárában megtalált kánoni kivizsgálási eljárás jegyzőkönyve milyen mértékben hasznosítható. Ezt egészíti ki az esztergomi Prímási Levéltárban szétszórva található Pázmány–Tholdy család archívumának feldolgozása. Eme iratok az 1570-es-80-as évek Váradjának és környékének, például a Pázmányok birtokaként számon tarott Panasz falu világába vezetnek el. Az ekkorra már egy-két évtizede protestáns, református többségű vidék középnemességének mindennapjai elevenednek meg, az a miliő, melyben Pázmány Péter gyerekként élt, kolozsvári diákként vissza-visszatért, mielőtt 18 évesen végleg elhagyta volna szülőföldjét. Ennek köszönhetően feltárulnak előttünk a Pázmány-család ősei, a családon belüli perek, a feltörekvő apa, Miklós birtokszerzései, hatalmaskodásai, a család anyagi viszonyai. Emiatt jobban megérthetjük a későbbi érsek, majd bíboros egyes cselekedeteit, azok motivációit, sőt, a Bocskaiakhoz és Bethlenekhez fűződő kapcsolatát is tovább tudjuk árnyalni.

Forrás és fotó: Kanász Viktor/MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport

Magyar Kurír

Gedő Ágnes újonnan megjelent és most Rómába érkezett könyvéről kérdezte Tusor Pétert a Vatikáni Rádióban. Az interjú meghallgatható ITT.

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kultúra
Vezető híreink - olvasta már?
-megroppant-nadszalat-nem-tori-ossze-iz-42-3
„A megroppant nádszálat nem töri össze…” (Iz 42, 3) – levél az Alaptörvény módosításáról

Alábbiakban Székely János szombathelyi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Caritas in Veritate (társadalmi kérdésekkel foglalkozó) Bizottság elnökének, az Alaptörvény hajléktalanokkal kapcsolatos részének módosítása vonatkozásában írt levelét adjuk közre.

07:01
krisztus-szeretetenek-kozvetitoi-legyetek-pap-es-diakonusszentelest-unnepeltek-vacott
Krisztus szeretetének közvetítői legyetek – Pap- és diakónusszentelést ünnepeltek Vácott

A váci székesegyházban június 16-án Beer Miklós megyéspüspök pappá szentelte Kovács Zsoltot és Torma Zsolt Joelt. Átmeneti diakónus lett Bógár Zsolt, állandó diakónus Bakos Péter, Kiss Balázs, Katona Pál, Simon Zoltán, Szakali Tibor és Ferencz Zoltán József.

2018. június 17. vasárnap