Karácsony ünnepe egyházmegyéinkben – FRISSÍTVE

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

„Nyitva van a mennyország mindannyiunk számára, csak rajtunk múlik, hogyan élünk, be akarunk-e lépni, elfogadjuk-e Isten ajándékát” – fogalmazott Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök karácsony szent éjszakáján a debreceni Szent Anna-székesegyházban bemutatott éjféli szentmisén.

Isten keresi az embert: Hol vagy? — szólt a kérdés Ádámnak, minden kor emberének, és a mai napon nekem is. Hol vagyok most? Hol tartok az életemben? Bennünket is keres az Isten. Utánunk jött erre a világra, mert nem nyugodott bele, hogy elszakadtunk tőle. Isten bele akar nézni a szemünkbe, hogy ránézzünk, és ne féljünk tőle – hívta fel a figyelmet a főpásztor.

A megyéspüspök arról is beszélt, hogy Jézus, Isten Fia eljött a világra, mert látja, hogy az ember, aki a saját feje után megy, sötétségben jár. Ezt töri meg az Ő világossága és szeretete. Jézus nem fényes palotába született, hanem a legszegényebbekkel közösséget vállalva, hajléktalanként. Palánki Ferenc hangsúlyozta, az, hogy Isten fia csecsemőként jött a világra, azt is jelenti, hogy először az érzelmeinkre akar hatni, és később, amikor már bennünk van a kedvesség, szelídség, jóság, nyitottság, tiszta érzelmeink, akkor pedig az értelmünkre. Isten ma tőlem is megkérdezi, hol vagyok, vannak-e kétségeim, szeretetlenségek az életemben. Nem elítélni jött, hanem megmenteni. Engedjük tehát, hogy átformáljon, átalakítson a szeretete, hogy életünk középpontjában ne az önző énünk legyen, hanem az a valaki, aki képes másokért élni — mondta a debrecen-nyíregyházi megyéspüspök.

* * *

Egri Főegyházmegye

Karácsony éjszakáját kétezer év óta felveri egy csecsemő sírása, aki figyelemre, törődésre, melegségre vágyik. Az Isten sír az ember után – fogalmazott Ternyák Csaba egri érsek az egri Szent Mihály- és Szent János-főszékesegyházban bemutatott éjféli misén. Csodálatos Tanácsadó, Erős Isten, Örök Atya, Béke Fejedelme – Izajás próféta kifejezéseire utalva a főpásztor hangsúlyozta, ezek a megnevezések azt mutatják meg számunkra, hogy Jézus megszületésével egy új világ köszönt ránk.

A próféta szavait hallva felvetődik a kérdés, hogy hol van a mi békénk? Krisztusban – mutatott rá Ternyák Csaba. Benne találhatjuk meg lelkünk nyugalmát, ezért vonzódunk hozzá és töltjük meg zsúfolásig ezt a bazilikát most is, mint minden karácsony éjszakán, mert itt van a forrás. Hogy megtaláljuk a békénket, szakítanunk kell az istentelenséggel – idézte Szent Pál szavait az érsek, majd rámutatott: ha a jászolba tekintünk, mi többet látunk, mint annak idején a pásztorok, vagy akár Mária. Előttük ugyanis fokozatosan tárult fel mindaz, amit a hitünk által mi már látunk. Mi már tudjuk, hogy Jézusban van a mi reményünk, mert önmagát adta értünk. Mi hisszük és tudjuk, hogy benne Isten látogatott meg bennünket, és meghívott minket az isteni életre.

Jézus azt kéri tőlünk, hogy fogadjuk be őt a szívünkbe. Ő nem a múltra, hanem a jövőre irányítja a figyelmünket, hiszen várjuk dicsőséges második eljövetelét. A mindennapok gondjai mellett ez azonban nem megy olyan könnyedén egyikünknek sem. De nem adjuk fel, hiszen elhatározásunk szilárd. Hozzá akarunk tartozni! A ma este jó híre betölti a mennyet és a földet, és az angyalokkal együtt mi is énekeljük: Dicsőség a magasságban Istennek és békesség a földön a jóakaratú embereknek – zárta beszédét az egri főpásztor.

A december 25-én délelőtt bemutatott ünnepi szentmisén Ternyák Csaba egri érsek szentbeszédében rámutatott: ma, amikor Jézus születését ünnepeljük, talán felmerül a kérdés, vajon valóban a 2018-dik születésnapot ünnepeljük-e, vagy talán néhánnyal kevesebbet vagy többet kellene… Ám ez nem fontos. Jézus valóban történelmi személy volt, noha az elmúlt századokban próbálták ennek az ellenkezőjét bizonyítani. A főpásztor rámutatott, Jézus nem csak az emberiség történelmét változtatta meg, hanem az egyes emberek életét is, és teszi ezt a mai napig, hogy jobb emberekké tegyen minket. Tőle tudjuk, hogy életünk nem véletlenszerű, hanem a nagy, isteni terv része.

Az ember mélyén ott él az Isten iránti vágy, s ha létezik ez, akkor kell lennie valakinek, aki képes ezt betölteni. Ezért az ember hol ösztönösen, hol tudatosan keresi az Istent. Tulajdonképpen minden vallás arról szól, hogy Őt keressük, mivel a keze nyoma felfedezhető a világban. Több úton is el lehet jutni hozzá, de valójában Krisztusban nyílt szabad és egyenes út az Atyához. Karácsony annak a bizonysága, hogy nemcsak az ember keresi az Istent, hanem az Isten is keresi az embert.

Jézus Krisztus a láthatatlan Isten képmása, aki a láthatatlan világ üzenetét hozta el nekünk. Bár megteheti az ember, hogy becsukja a szemét, a világosság attól még nem válik sötétséggé. Akik viszont befogadják őt, Isten gyermekei lesznek – emlékeztetett Ternyák Csaba érsek. Tartsuk magunkban életben a vágyat, és kérjük állhatatosan, hogy ezen a karácsonyon is megszülessen bennünk Jézus Krisztus.

* * *

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

A budapesti Szent István-bazilikában mutatta be az éjféli szentmisét Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek. Isten terve az egész emberiség szabadulásának és boldogságának nagyszerű ajánlata – hangsúlyozta prédikációjában a főpásztor. 

„De hogyan akarhat boldoggá tenni minket a Mindenható, ha mégsem vagyunk mindnyájan boldogok? Hogyan létezhet a rossz, a gyűlölet, a pusztítás, a szenvedés? Hogyan kerülhet a hamis ítéletek és tévedések, a bizalmatlanság és az önzés önpusztító örvényébe az emberiség, ha Isten boldoggá akar tenni bennünket? A keresztény hagyomány beszél a gonoszság titkáról. Szól arról, hogy értelmünk elhomályosult és akaratunk hajlik a rosszra. De mindez csak utalás az esendőség és a bajok forrására.

Milyen maga a Mindenható, aki jót akar nekünk? Ő hogy értékeli mindezt?” – tette fel a kérdést Erdő Péter bíboros, majd hozzátette: „Erre ad választ a karácsony. Mert Isten nemcsak megmagyarázza nekünk, hogy mi az iránya annak a nagy tervnek, amely értelmünket meghaladja, hanem eljön közénk. Közösséget vállal velünk. Gyöngék közt gyönge lesz, szegények közt szegény. Elnyomottak közt eltiport és megalázott. Szenvedő a szenvedőkkel. És közben erős Isten. Ezzel villámként hasítja szét az emberi gondolkodás látóhatárát. Bemutatja, hogy a gyöngeség összefér az erővel, mert a történelemnek és az emberi életnek célja van. Mert Isten arra hív minket, hogy túl a tér és az idő határain az ő szeretetében boldogok legyünk.”

* * *

Győri Egyházmegye

Veres András megyéspüspök ünnepi szentmisét mutatott be december 24-én éjfélkor, Urunk születésének vigíliáján a győri székesegyházban.

„Ne féljünk, jó hírt hoztak az angyalok, amely nagy öröm lesz az egész népnek. De sokan nem tudják, hol fedezzék fel azt az örömöt, amely minden embernek szól. A II. vatikáni zsinat azt mondja, hogy vissza kell térni a forrásokhoz, vagyis az Egyház merítsen a régi, a sokak által lenézett forrásokból, a tiszta forrásokból, a tiszta tanításból, a megőrzött tradícióból. (...) Miként a pásztorok mentek ünnepi, örvendező lélekkel Betlehembe, mi jöjjünk ide, a mi Betlehemünkbe, az oltár köré!” – hangsúlyozta szentbeszédében a főpásztor. Az elmélkedés teljes terjedelmében meghallgatható ITT.

* * * 

Hajdúdorogi Főegyházmegye

A debreceni Attila téri görögkatolikus főszékesegyházban Kocsis Fülöp érsek-metropolita mutatott be éjféli Szent Liturgiát. A főpásztor arról beszélt, hogy ebből a világból nagyon sokszor hiányzik az a Valaki, akinek éppen ma ünnepeljük a születésnapját. Furcsa módon úgy ünnepeljük sokszor ezt a születésnapot, hogy az ünnepeltről megfeledkezünk. A templomban összegyűltek nyilván nem így vannak ezzel, de „vajon nem mégis azok közé tartozunk, akik aztán lassan-lassan újra megfeledkezünk a gyermekről?” A metropolita rámutatott, hogy ez nem csupán egyszerű feledékenység: olyan erők vannak jelen a világban, amelyek mindent elkövetnek annak érdekében, hogy feledkezzünk meg erről a gyermekről. Nem csak azt szeretnék, hogy megfeledkezzünk róla, jobban szeretnék, ha ez a gyermek nem is létezne. Már Heródesnek is szemet szúrt, miért születik meg ez a gyermek. Ez a gyermek vagy jelen van az életemben, vagy akkora űr tátong a helyén, akkora hiány, hogy észrevétlen én is a másik oldalra sodródom.

Ma is vannak heródesek, akiknek kétféle taktikájuk van, az egyik: szelíden, mosolyogva elfeledtetni azt, hogy valaki megszületett, a másik viszont keményebb: ha már megszületett, el kell tenni láb alól. „Mi, a világnak ezen a pontján talán kevéssé érzékeljük ezt, de néhány száz kilométerrel arrébb már nyílt, fegyveres üldözéssel találjuk szembe magunkat. Nem is tudom, melyik a félelmetesebb? Úgy tűnik, hogy ez a szelíd, mosolygós – ez a hatékonyabb” – fogalmazott a püspök.

„Amikor karácsonyon továbblépünk, megváltozik-e az életünk? – tette hozzá Kocsis Fülöp. – Hiszen ez a gyermek azért jött, hogy megváltoztassa a világot! Éppen azért akarják eltörölni, mert ez a világ nem akar szembesülni a gyermek mosolyának a hatalmával. A megszülető Megváltó már átalakította ezt a világot, csak az a kérdés, hogy az én életem is átalakul-e tőle; ott marad-e Jézus az életemben, megváltoztatja-e a megszülető Istengyermek az életemet? Ezt ma kell eldöntenem, ezen az ünnepen, ezen a karácsonyon. Jézus azért született meg, hogy a te életedben ott legyen! Ő nem hagy el sohasem – te vajon elhagyod-e őt?”

* * * 

Kaposvári Egyházmegye

A kaposvári Nagyboldogasszony-székesegyházban Varga László megyéspüspök mutatta be az éjféli szentmisét. Homíliájában a főpásztor elmondta, a karácsony a bizalom ünnepe. Isten elment a végsőkig. A mérhetetlenül nagy, hatalmas Isten egy csecsemőben rábízta magát az emberekre. Ez a bizalom nem csak ott testesült meg, amikor rábízta egyszülött Fiát, azaz önmagát Máriára, Józsefre, aztán később a tanítványok csoportjára, hanem ez a bizalom töretlenül folytatódik mind a mai napig. Minden szentmisében a kezünkbe adja magát az Isten. „Megrendítő az a bizalom, ahogy az ostyában odaadja magát nekünk. Megrendítő az a bizalom, ahogy átadja magát nekünk az élet Igéjében. Feltétel nélküli bizalommal átadja magát Isten a Szentírás szavaiban azoknak, akik olvassák, értelmezik, félreértelmezik, vagy tettekre váltják” – hangsúlyozta Varga László, majd hozzátette: „Megrendítő Isten bizalma mind a mai napig azáltal, hogy gyermekek születnek a Földre. Minden megszületett gyermek annak az örömhírnek a hirdetése, hogy Isten még mindig rábízza magát az emberre. A saját gyermekeit bízza ránk, szülőkre az Isten, akinek bizalmát és erejét semmilyen formában sem tudtuk megtörni.”

Varga László megyéspüspök mutatott be ünnepi szentmisét karácsony ünnepén, december 25-én reggel is a kaposvári Nagyboldogasszony-székesegyházban. A főpásztor prédikációjában Isten országáról beszélt: „Nagy örömöt hirdetek nektek, elérkezett az Isten országa! Az Ő országa nem földrajzi terület, hanem egy személyben, az Úr Jézus Krisztusban jelent meg közöttünk. Isten országa igazság, béke és öröm a Szentlélekben. Nagy örömöt hirdetek nektek, mert megtestesült az isteni igazság, az isteni béke és Isten öröme a mi Urunk, Jézus Krisztusban.

Soha, senki, egyetlenegy bölcs vagy vallásalapító sem merte kimondani saját magáról, hogy én vagyok az Igazság. Ezt egyedül a mi Urunk, Jézus Krisztus jelentette ki önmagáról. Ez azt jelenti, hogy minden véleményt, elgondolást, ideológiát ehhez az igazsághoz kell szabni, minden véleményt ezzel az igazsággal kell ütköztetni. Ennek az igazságnak a fényében lesz igaz vagy hamis bármilyen ideológia, elgondolás vagy izmus itt, a Földön. Megtestesült az Igazság, s mi ennek vagyunk a tanúi. Van mihez viszonyítanunk, van kihez mérnünk az életünket, és van kit keresnünk. Életünk utolsó pillanatáig keressük, hogy mi az igazság. Ez azt is jelenti, hogy nem tudunk függetlenedni Jézus Krisztustól akkor sem, ha tagadjuk, ha otthagyjuk, akkor sem, ha megvalljuk. Jézus Krisztusban elérkezett Isten országának az igazsága, s megtestesült az isteni béke.

»Az én békémet adom nektek – mondja Jézus a tanítványainak. – Nem úgy adom, ahogy a világ adja.« A világ békéje nem más, mint kompromisszumok, tárgyalások és fegyverszünet. Nem tudunk másképp békét teremteni, miközben folyamatosan fegyverkezünk, s le akarjuk győzni a másikat. Jézus Krisztusban megtestesül az isteni béke azáltal, hogy Ő emberré lett. A végtelen, hatalmas Isten kiüresítette önmagát, lemondott isteni méltóságáról, az Atyával való egyenlőségét nem tartotta olyan dolognak, amelyhez, mint zsákmányhoz ragaszkodjék, áldozattá tette magát a szeretetben. Isten békéje azáltal születik meg, hogy önmagát adja szeretetáldozatként a világnak és a világért.

Isten maga a Szeretet. Jézus Krisztusban a legteljesebben testesült meg az, ami mindegyikünket boldoggá, örömtől túláradóvá tesz: a szeretve vagyok és a szeretni tudok ajándéka. Jézus Krisztus az Isten Öröme. Ahol állandóan jelen van ez a szeretet, ott állandóan jelen van az öröm. Erre az örömre hívott meg minket az Úr Jézus. A szeretve vagyok és a szeretni tudok örömére.

Jézus példát adott számunkra. Isten országa megtestesült egy emberben, a názáreti Jézusban. A betlehemi Gyermek megtérésre, bűnbánatra és hitre szólít minket” – fogalmazott a megyéspüspök.

A szentmisén Varga Péter, a kaposvári Nagyboldogasszony-székesegyház plébánosa koncelebrált, aki köszönetet mondott a híveknek az ünnepre való előkészület során nyújtott áldozatos szolgálatukért.

* * *

Miskolci Egyházmegye

A miskolci székesegyházban Krisztus születésének ünnepén Orosz Atanáz megyéspüspök végzett püspöki liturgiát. „A békesség a karácsony nagy-nagy ajándéka. Mennyire szükségünk van rá, ma, amikor a szomszédos országban még mindig hadiállapot van. Ma, amikor Krisztus születése után két évezreddel is több tucat országban ropognak a fegyverek, és emberek egymást gyilkolják. Vagy amikor egyszerűen békétlenség zavarja meg azt a nyugalmat, amelyre oly nagy szükségünk volna” – fogalmazott a főpásztor.

A betlehemi kisded az, aki megalapítja az igazi, Istentől jövő békességet. Ez a béke nem pusztán fegyverszünet, hanem eredeti békés istenkapcsolatunk helyreállítása. Olyan tökéletes ajándék, amely felülről van, a világosság Atyjától, s amely természeténél fogva arra van rendelve, hogy megosszuk másokkal.

Ehhez a Jézus által hozott békesség szolgálatát nekünk mindenekelőtt saját portánkon kell elkezdenünk. Saját családunkban, munkatársaink körében. A betlehemi béke itt nem lesz csak úgy magától. Újra meg kell teremtenünk – figyelmeztetett a püspök. 

Ahogy a Szentatya legutóbbi körlevelében is kéri, sajátítsuk el Jézus Krisztus békéjét – erre biztatott Orosz Atanáz. – Mindenekelőtt békéljünk meg önmagunkkal, de még fontosabb a békesség másokkal: a családtaggal, a baráttal, az idegennel, a szegénnyel, a szenvedővel… Felejtsünk el minden bennünket ért sérelmet! Ne gondoljunk ellenségesen semmilyen teremtményre, amely e világon létezik! „Ne szorongassam azt, akire eddig haragudtam, hanem engedjem el minden haragomat, és engedjem be ajtómon Jézust, aki ott kopogtat már régóta! Ő legyen a békességem!”

* * *

Nyíregyházi Egyházmegye

„Ahogyan az újszülött gyermeket nem hagyjuk el, a megszületett kis Jézust se hagyjuk magára karácsony után, viseljük gondját, legyen erőnk vele maradni” – kérte a híveket Szocska A. Ábel püspök december 25-én az ünnepi Szent Liturgián a nyíregyházi Szent Miklós-székesegyházban.

Ahogyan a gyermekre visszamosolygunk, a megszületett Krisztus mosolygását is viszonozzuk, s „lépjünk úgy a világba, hogy tükrözzük Jézus mosolyát, legyünk vidám, örömhírt hirdető, jó keresztények” – hangzott útravalója a szertartás végén.

A főpásztor prédikációjában felidézte gyermekkori karácsonyait, amikor a betlehemezések során megkérdezte: szabad-e az Istent dicsérni? Erről szól valójában a karácsony – az Isten dicséretéről.

Ehhez kapcsolódóan a bűnbánati időszak személyes felismerését osztotta meg a hallgatósággal: „Ahelyett, hogy örülnénk annak, amink van, elégedetlenek vagyunk. Pedig nincs leírva az evangéliumban, hogy Mária vagy József egyszer is elégedetlenkedett volna. Tudtak örülni a gyermeknek, a királyoknak és a pásztoroknak is – mondta. A betlehemi jászol előtt állva ezt tanulhatjuk meg: megköszönni az Istennek, hogy szeret minket és megajándékozott jóságával. Hiszen mindannyiunk életében van valami jó, ami örömre ad okot.”

* * *

Pécsi Egyházmegye

Udvardy György megyéspüspök a pécsi székesegyházban mutatott be ünnepi szentmisét  Urunk születésének ünnepén. A főpásztor elmondta, hogy Isten terve a jót akarja számunkra. Ő keresi az embert, eljön, közel jön hozzánk, hogy megtaláljuk őt. „Egyedül a szeretet javítja meg az embert, egyedül a szeretet képes jóvá tenni az embert, jóvá tenni mindazt bennem, ami talán meggyengült, elhalványult, amit kétségek között fogalmazok meg, vagy talán már régen le is mondtam igazi méltóságomról.” Isten föl akarja emelni az ember létét önmagához – tette hozzá a püspök.

Jézus sorsközösséget vállalt az elesettekkel, a legkisebbekkel, mert meg akarja hallani a legkisebbek hangját is. Az isteni szeretetben az a béke van, amire mindannyian várakozunk. „Boldogok a békességesek, mondja Jézus, mert ők Isten fiai. Valójában azt jelenti: boldogok, akik teremtik, munkálják a békét. Karácsony azt jelenti, hogy van lehetőségünk, van módunk munkálni a békét, mert Isten beletestesült Fia által a mi életünkbe, békességet teremtve. A világnak a reménye, reménysége a jászolban van” – fogalmazott Udvardy György, majd arra hívta fel a hívek figyelmét, hogy úgy lesz a világnak jövője, ha egyénenként merjük a szeretet cselekedeteit gyakorolni.

A karácsonyi üzenet nem csak zártan a szívünkben születik meg, hanem önmagunkon kívül, kapcsolatainkban, közösségeinkben is, az Isten érintése által. „A testté lett és közöttünk lakó Ige azt kívánja, hogy te magad légy társaid számára a megtestesült Isten, szeretetet, jót akarva, jót kívánva mindazoknak, akikkel találkozol.” A remény pedig nem csal meg, ahogy az egyházmegye új mottója is mondja. Krisztus a bizonyíték, a példa, az útmutatás.

 * * *

Szombathelyi Egyházmegye 

A szombathelyi Sarlós Boldogasszony-székesegyházban Székely János megyéspüspök mutatta be az éjféli szentmisét. Homíliájában a főpásztor a karácsonyról mint felfoghatatlan titokról elmélkedett. „Istennek végtelenül kedves gyermekei vagyunk. Végtelenül fontosak az ő számára” – hangsúlyozta Székely János. – Ez a szeretet hozta le a hatalmas Istent a mennyből.” 

A december 25-i ünnepi szentmisén Székely János az evangéliumhoz kapcsolódva elmondta, Isten gyönyörű harmóniájából lett ez a világ. Ez az isteni gondolat, isteni bölcsesség az idők teljességében testet öltött, megszületett, emberré lett. Ugyanaz az isteni bölcsesség, amely alkotta a csillagokat, ő születik meg Jézusban. Ha szeretnénk érteni a világmindenség titkát és saját életünket, akkor mindenekelőtt Jézusra kell néznünk. A betlehemi Gyermekre, akiben feltárult a létezés titka, az Isten szíve és a világ szíve.

* * *

Váci Egyházmegye

A váci Nagyboldogasszony-székesegyházban idén is karácsonyi énekekkel hangolódhattak a hívek az éjféli misére. A székesegyház Szent Cecília kórusa Varga László karnagy vezetésével egyórás zenei áhítatot tartott.

Beer Miklós váci megyéspüspök az éjféli mise elején arra hívta fel a jelenlévők figyelmét, hogy tudatosítsák magukban azt, hogy a mindent teremtő Isten mutatta meg magát Jézus Krisztusban, részese akart lenni az életünknek, és meghív arra, hogy szándéka szerint képviseljük Őt.

A megyéspüspök szentbeszédében az Isten jelenlétéről elmélkedett. Jézus Krisztust az Ószövetség Emmanuelnek nevezi, ami azt jelenti: „velünk az Isten”. Karácsonykor ezt a hitet szeretnénk felszítani. Beszéde során utalt arra, hogy az adventi időszak során többször is feltette a kérdést: „Megtaláljuk-e az Urat az életünkben?” Majd több önzetlen, áldozatkész, szeretetteljes család példáján keresztül a püspök rámutatott, hogyan van jelen a Jóisten az életükben. Beszélt fogyatékkal élő gyermeket nevelő, életfogytiglani büntetésre ítéltet felkaroló, hajléktalant befogadó családokról.

„Nagyon sok a segítségre, gondoskodásra szoruló, magányos, reményvesztett ember, legyünk velük emberségesek. Vigyétek tovább ezeket a gondolatokat: Jézus elmondta, minden rászoruló emberben Őt kell látnunk” – hangsúlyozta Beer Miklós. Elmélkedése végén arra buzdította a híveket: „Engedjük, hogy megérintse lelkünket az istenszeretet, és ez által legyünk emberségesek, mert ahol szeretet és jóság, ott az Isten”.

A váci székesegyház karácsonyi szentmiséjét Beer Miklós váci megyéspüspök mutatta be. A főpásztor szentbeszédében az Istenszülő Mária és az apostolok életútján keresztül buzdított arra, hogy érleljük hitünket, hogy tudjunk hallgatni az Úr szavára. „Mária lassan megértette, hogy ami vele történik, csodálatos távlatokat jelentő valóság; az apostolok is fokozatosan értették meg, hogy Jézus nem csak jó ember, hanem valóban az Isten Fia.”

Majd Ferenc pápa Gaudete et exsultate (Örüljetek és ujjongjatok) kezdetű apostoli körlevelét idézve emelte ki a megyéspüspök, hogy a Jóisten minden embert meghívott, hogy az ő szeretetének tanúja legyen. A nyolc boldogság üzenetén és a legkisebbek – akikben megláthatjuk Jézust – iránt gyakorolt jócselekedeteken keresztül megtalálhatjuk azt a fényes, világos életutat, amelyet az Úr készített nekünk.

„Rajtunk múlik, járunk-e az Úr fényes útján, élünk-e azzal az ajándékkal, amit kaptunk. Higgyük el, hogy számít ránk az Isten, a Szentlélek pedig képessé tesz arra, hogy a béke követői és a világ rendbe tevői lehessünk!” – fogalmazott Beer Miklós.

* * *

Veszprémi Főegyházmegye

A túlzásba vitt hang- és fényeffektusok felszínessé, üressé, mondanivaló nélkülivé teszik az embert – emelte ki az éjféli szentmisén tartott szentbeszédében Márfi Gyula érsek a veszprémi Szent Mihály-bazilikában. A főpásztor ugyanakkor rámutatott, hogy az embernek igénye van a megnyugvásra, elcsendesedésre. Elegendő csak a Nyugat-Európában már évtizedekkel ezelőtt oly népszerűvé vált keleti elmélkedési módszerekre, a hosszú koncentrálást igénylő, külvilágot kizáró zenre és a jógára gondolni. A karácsony is azt kívánja tőlünk, hogy tudjunk egy kicsit csendben maradni.

Jézus fogantatása és születése, melyet most ünneplünk, a harminc názáreti éve, negyvennapos böjtje, sőt, a halálból való feltámadása is zajmentesen történik. Jézus születése nem volt világszenzáció, Márián és Józsefen, az egyszerű pásztorokon és a bölcseken kívül nem is vette tudomásul senki – hangsúlyozta a főpásztor, aki arra is rámutatott, hogy Jézus szerette a csendet nyilvános működése során is, csodáit is csendben, ünneplés nélkül végezte, „nem csinált csodát a csodából”.

Tudnunk kell egyszerűen, természetesen, feltűnésmentesen élni át Isten közelségét, élni Isten nagykorú fiainak életét, a magasságbeli gyermekévé lenni, a templomban, a családban, az iskolában, a munkahelyen, a sportpályán, a közlekedésben és mindenütt. A bennünk lakó Istennek így kell létrehozni egy olyan isteni miliőt, egy másvilági atmoszférát, amely csendben megérintheti azoknak a lelkét is, akik ma még távol járnak az Úrtól – fogalmazott az érsek.

Forrás: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye; Egri Főegyházmegye; Esztergom-Budapesti Főegyházmegye; Győri Egyházmegye; Hajdúdorogi Főegyházmegye; Kaposvári Egyházmegye; Miskolci Egyházmegye; Nyíregyházi Egyházmegye; Pécsi Egyházmegye; Szombathelyi Egyházmegye; Váci Egyházmegye; Veszprémi Főegyházmegye

Fotó:  Bertleff András/Kisalföld; Bölönyi Gabriella; Egri Főegyházmegye; Hajdúdorogi Főegyházmegye; Illyés Tibor/MTI; Kling Márk; Lambert Attila; Martinus TV; Miskolci Egyházmegye; Pécsi Egyházmegye; Polyákné Tóth Nóra; Szabó Dávid, Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír