
Ha jól alakul a katekumenátus folyamata, akkor a beavatás lényegileg formálja át a beavatott személyt, s annak új identitása jön létre, egy életre szóló identitás. Amíg ez nem alakul ki, addig inkább csak vallásos élményeket keres, ünnepi alkalmakat, és a régi és az új között lebeg.
Szent Pál Galatákhoz írt levele nagyon szépen fogalmazza meg a lényeget: „Mert mindannyian, akik megkeresztelkedtetek Krisztusban, Krisztust öltöttétek magatokra. Nincs többé zsidó vagy görög, rabszolga vagy szabad, férfi vagy nő, mert mindannyian eggyé lettetek Krisztus Jézusban.” (Gal 3,27-28)
Ezt „kóstolgatják” holnap katekumenátus-vezetők, team-tagok, befogadócsoport-tagok, akik azon fáradoznak munkájukban, hogy a beavatott testvér új identitása valóban egy életre szóljon.
A szervezők reményei szerint ezeket a témákat a 2008. tavaszi Katekumenátus Konferencián sikerül majd még jobban elmélyíteni.
Angerer Adrienne/Magyar Kurír