A Katolikus Egyház és az állam kapcsolata Magyarországon – Veres András püspök előadása

Budapest: Február 28-án este az egyház és az állam magyarországi kapcsolatáról tartott előadást a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog és Államtudományi Karán Veres András püspök, az MKPK titkára. Az előadásra a Szent István Társulat Haza a magasban sorozatának keretében került sor.

Az előadó elemezte a katolikus egyház jogi és társadalmi helyzetét, szólt az egyház és állam kapcsolatának feszültségeiről, és arról is, hogy mi várható a jövőben. Tagadhatatlanul elindult egy szervezett támadás az egyházak ellen, mondta többek között, de a katolikus egyház sok támadást túlélt már kétezer éves jelenléte során. A hívőknek bátran és tudatosan kell vállalniuk keresztény küldetésüket az egyházban és a társadalomban, építeniük kell közösségeiket, és küzdeniük kell egyéni és közösségi jogaikért. A törvényi keretek biztosítottak, de végrehajtásuk során jelentkeznek problémák.

Az MKPK titkára leszögezte: Magyarországon az egyházak működése szabad és törvényileg rendezett keretek között folyik. A törvényi kereteket a magyar Alkotmány, a „lelkiismereti és valászabadságról”, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény, és nem utolsó sorban az 1997. június 20-án aláírt Vatikáni Megállapodás szabályozza és garantálja. Hozzátette azonban, hogy csupán a törvényi kereteket tekintve igaz ez az állítás, a valóságban a helyzet nem ilyen egyszerű.

A kormányok maguk értelmezik a törvényeket, a törvény végrehajtása során megpróbálnak függőségi viszonyt teremteni a mindenkori kormányzat és az egyház között. A konfliktusok eddig mindig ilyen kormánytörekvésekből származtak, és származnak ma is. Veres András leszögezte: az újra és újra hangoztatott vádak ellenére egyértelmű: a Magyar Katolikus Püspöki Kar nem jobboldali és nem baloldali.

A II. Vatikáni Zsinat tanítása egyház és állam kapcsolatáról

„Magatartásunk alapja a II. Vatikáni Zsinat egyértelmű tanítása” mondta Veres András. A Gaudium et Spes zsinati dokumentum leszögezi: „A politikai közösség és az Egyház függetlenek egymástól a maguk területén: ott autonómiájuk van.” Ugyanakkor, mivel mindkettő az emberek javát szolgálja, a kettő közötti egészséges együttműködésre szükség van.

Az MKPK titkára a jelen feszültségeit vizsgálva megállapította: a hatalom részéről felhangzó egyik vád: az egyház „politizálása”. Ezzel kapcsolatban egyértelmű a zsinati álláspont: mivel az egyháznak van társadalmi tanítása, minden korban és minden társadalomban joggal tart igényt arra, hogy részt vegyen a társadalom életében, és kifejtse véleményét az adott kérdésekben.

Az egyház részt vállal a közfeladatok ellátásában

Az egyház részt vállal a közfeladatok ellátásában az oktatás, a szociális ellátás és az egészségügy területén. Ennek jogi és finanszírozási kérdéseit szabályozza az említett Vatikáni Megállapodás. Az utóbbi időben éppen e téren voltak feszültségek, hiszen a kormányoldal olyan költségvetési törvényt készített elő, amely az egyházi iskolák finanszírozásának eddigi rendszerét gyökeresen megváltoztatva lényegesen kevesebb összeget biztosít ezen intézményeknek. Ráadásul a kérdés kapcsán a minisztérium becstelen számháborúba kezdett, tudatosan megtévesztve és félrevezetve ezzel sok millió állampolgárt, akiknek nincs közvetlen, hiteles belátásuk a finanszírozás rendjébe – mondta Veres András. „Tagadhatatlanul elindult egy szervezett támadás az egyházak, de különösen a katolikus egyház ellen”, fogalmazott.

Az ügynöktörvényről

Az ügynöktörvény módosításának felvetése után azonnal megjelentek hírek, listák, amelyek segítségével egyházi személyek, de méginkább az egész egyház ellen lejárató kampányt lehetett kezdeményezni. Veres András ezúttal is elmondta: nem ért egyet azokkal a véleményekkel, amelyek szerint az egyházi beszervezettek nevét fel kellene fedni. Ma már nem ismerhető meg teljes körben az ügynökök listája, hiszen az egykori vezetők kartonjait már rég megsemmisítették. Azok számára, akik ezt a kegyetlen rendszert fenntartották, semmilyen következménnyel nem járna a nevek felfedése. Ez ismét csak a megalázott, a kegyetlenségek hatására megtört emberek számára jelentene újabb megpróbáltatást. Mindez csak indulatokat keltene, és ez ellenkezik az egyház felfogásával.

A jövőt illetően az MKPK titkára úgy fogalmazott: a jövőben is sok támadásra lehet számítani. Ám a keresztények mindenekelőtt békét szeretnének a társadalomnak és az egyháznak is. Jogbiztonságot és jogegyenlőséget kívánnak. A kétezer éves egyház a mainál sokkal nagyob próbatételeket és üldöztetéseket is kiállt már, és ma is él. A hívő embereknek tudatosan és bátran kell vállalniuk keresztény küldetésüket az egyházban és a társadalomban. Építeniük kell közösségeiket, kitartóan kell küzdeniük egyéni és közösségi jogaikért.

MK