A katolikus iskolák diákjainak egyharmada igényel sajátos bánásmódot

Hazai – 2012. április 28., szombat | 8:02

A több mint 86 ezer, katolikus oktatási intézményben tanuló diákból közel 30 ezer tanuló igényel sajátos bánásmódot – mondta a Kurírnak Bajzák Erzsébet M. Eszter nővér. A Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbfejlesztési Intézet vezetője a Magyar Kurírnak kifejtette: téves megközelítés az egyházi iskolák arányának jelentős növekedéséről beszélni.

A napokban azt írta az MTI: országos átlagban jelentősen nőtt mind a katolikus, mind a református és az evangélikus egyház által fenntartott közoktatási intézményekben a tanulók és pedagógusok létszáma a 2011-12-es tanévben. Arról, hogy a következő tanévben előreláthatóan vesznek-e át újabb iskolákat, illetve hány önkormányzattal állnak tárgyalásban, nem áll rendelkezésre pontos adat; az MTI által kért, a megyékből érkezett beszámolók szerint az egyes fenntartók önállóan járnak el ezekben az ügyekben.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia összegzése szerint a települési önkormányzatoktól a 2011-12-es tanév kezdetétől 41 intézményt vett át az egyház. Ezek közül óvodai feladatot (is) ellát 18, amelyből 9 önálló óvoda, és mind egyházmegyei fenntartásban működik. Az átvett intézmények közül általános iskolai feladatot is ellát 24, (ebből egy szerzetesi fenntartású), 13 pedig önálló általános iskola. Középiskola kilenc, egyikük szerzetesi fenntartású.

Katolikus fenntartásban 224 oktatási alapintézmény működik, a tagintézményekkel együtt 432 intézmény. Ebből 103 az óvoda, 149 az általános iskola, 64 a gimnázium, 18 a szakiskola (itt érettségizni nem lehet, csak szakmunkás bizonyítványt szerezni), 29 a szakközépiskola, 19 a művészetoktatási intézmény és 51 a kollégium, amelyek túlnyomó többsége valamely gimnáziumhoz tartozik. 

Egy új katolikus intézményt alapítottak. A diákok teljes létszáma 86.772 a tavalyi 71.235-tel szemben, ami 21,81 százalékos növekedést jelent.Ezekben az intézményekben összesen 10.829 pedagógus, technikai dolgozó és egyéb feladatokat ellátó munkatárs dolgozik, az elmúlt évhez képest 20,58 százalékkal több.

A Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinatának kommunikációs szolgálata azt közölte: a 2011/2012-es tanévtől 206 közoktatási feladatot lát el 129 intézmény keretei között a református egyház. A 206 közoktatási feladat a következők szerint oszlik meg: 47 óvoda, 76 általános iskola, 28 gimnázium, 8 szakközépiskola, 3 szakiskola, 14 művészetoktatási, 6 gyógypedagógiai intézmény, 21 diákotthon, valamint 2 pedagógiai szakszolgálat és 1 pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény.

2011 nyarán 12 önkormányzati intézményt vettek át, azonban mindössze két olyan település (Fehérgyarmat és Magyarcsanád) van, ahol eddig nem működött református iskola, vagy óvoda. A többi helyen a már meglévő intézményt fejlesztették. Az átvételek következtében hét új intézménnyel, valamint öt meglévő intézményben új telephellyel gyarapodott a református egyház oktatási rendszere. A református egyház az óvodai nevelést kilenc, az alapfokú oktatást öt, a középfokú oktatást pedig egy új feladatellátási helyen vállalta át.

Az új intézmények egyházközségi fenntartásba kerültek, a kazincbarcikai Tompa Mihály Református Általános Iskola kivételével, amelyet a Tiszáninneni Református Egyházkerület tart fenn.

A 2011-12-es tanévtől 38.032 tanuló jár intézményeikbe nappali tagozaton, ez 4.029-cel több, mint egy éve. Esti tagozaton 348, levelezőn 206, korai fejlesztés és fejlesztő felkészítésben 152 tanuló vesz részt, az első két kategóriában kismértékű növekedés, az utóbbiban csökkenés volt jellemző. A 2012-13-as tanévre vonatkozóan a MRE zsinatához eddig négy egyházközség fordult előzetes hozzájárulásért iskolaátvételhez.

A Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) azt közölte az MTI-vel: a települési önkormányzatoktól három óvodát, két általános iskolát és egy gimnáziumot vettek át 2011 nyarán, ezek valamennyien országos egyházi fenntartásba kerültek, mert az MEE-ben nincs zsinati, egyházkerületi és egyházmegyei fenntartás. Egy óvodát indítottak újonnan 2011-ben, nem terveznek hasonló akciót.

Mintegy 13 ezer gyermek jár óvodáikba és iskoláikba. 2011-ben 1.350-nel nőtt a létszám, ami 12 százalékos bővülést jelent. Az evangélikus egyháznak 1500 tanára van és mintegy 600 kisegítő munkatárs dolgozik intézményeikben, s ez több mint 10 százalékos növekedést jelent. A 2012-13-as tanévre vonatkozóan hat önkormányzattal tárgyalnak két óvoda, három általános iskola és három gimnázium átvételéről – írja az MTI. (A megyékre és egyházmegyékre lebontott teljes körképet itt olvashatja.)

Bajzák Erzsébet M. Eszter nővér, a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbfejlesztési Intézet vezetője a Magyar Kurírnak kifejtette: a katolikus egyházi fenntartók intézményeiben a 2011-12-es tanévben maximum 15 ezerrel több diák tanul, ami a több százezer diákot oktató magyar iskolarendszerben minimális növekedésnek mondható. A három nagy történelmi felekezet intézményeinek száma – a 2011-12-es tanévben átvett iskolákkal – megközelítőleg 5 százaléka a magyar közoktatásban résztvevő tanulók számának, így semmiképp sem lehet „jelentős növekedésről” beszélni. 

Az egyházak egyébként nem maguk „teszik rá” kezüket az önkormányzatok iskoláira, nem folytatnak egyfajta terjeszkedési politikát, épp ellenkezőleg: oda mennek, ahova hívják őket, mert ha nem vállalják az intézmény átvételét, akkor az megszűnik, esetleg összevonják egy másik iskolával. Az egyházak tehát gyakorlatilag megmentik az iskolákat és a pedagógusok munkahelyét. Korántsem vállalják (el) ugyanakkor minden felajánlott iskola fenntartását, mérlegelik például, hogy az adott körzetben van-e már iskolájuk. 

Eszter nővér elmondta: a katolikus iskolafenntartók tisztában vannak azzal, milyen problémákat vállalnak fel egy-egy iskola átvételével.  A tanárok az átvétel előtt egyenként nyilatkoznak arról,  hogy együttműködnének-e az új fenntartóval, és általában igent mondanak. Azonban nem kérhető rajtuk számon keresztényi elkötelezettség, hiszen elsősorban az állásukat szeretnék megtartani, ami az átvétel nélkül megszűnne.

Egy átvett intézmény belső átalakulása, igazi katolikus iskolává válása legalább tíz év. A kötelező hittant általában csak a bejövő évfolyamoknak vezetik be. Eszter nővér elmesélte: egy nagyvárosban járt, ahol a közelmúltban vett át egy iskolát katolikus fenntartó. Azt kérdezték a tanárok, hogy legyenek jó katolikus osztályfőnökök. Ő azt válaszolta nekik: az hosszú folyamat. Ha az alapvető pedagógus etikai normákat betartják, az már óriási eredmény. 

A közelmúltban Gyurcsány Ferenc pártja, a Demokratikus Koalíció kritizálta az egyházi iskolákat, mivel állítása szerint azok a középosztály iskolái, és kevés bennük a hátrányos helyzetű gyermek. A kérdéssel a Népszabadság is foglalkozott. Mint a lap egy tavalyi cikke írta: „jelentős túlkínálat van új fenntartót kereső önkormányzati iskolákból, a nagy keresztény egyházak pedig valahogy szívesebben vesznek át olyan intézményeket, amelyeknek a felújítását mások már elvégezték, és ahol kevéssé kell számítani a tanulók etnikai hovatartozásából, szociális helyzetéből fakadó nehézségekre”. 

Eszter nővér a Kurírnak elmondta: a katolikus iskolákban nemcsak a halmozottan hátrányos helyzetűeket tartják különleges bánásmódot igénylő gyermekeknek, tanulóknak, hanem a sajátos nevelési igényű gyermekek két kategóriájába tartozókat (SNI1-2) is, sőt azokat is, akiknél alacsony az egy főre jutó kereset, például a nagycsaládosokat.

Mindenesetre a több mint 86 ezer, katolikus oktatási intézményben tanuló diákból közel 30 ezer tanuló igényel sajátos bánásmódot. Van ráadásul olyan iskola is az egyházi fenntartásban, ahol a hatszáz tanuló 80 százaléka cigány. Viszont sok cigány diák van, akik jobb körülmények között élnek, jól tanulnak és nincs velük viselkedési probléma sem, viszont sok szegény magyar család gyermekei is tanulnak katolikus iskolában vagy járnak katolikus óvodába, ezért felesleges kimutatást csinálni arról, hogy mennyi az egyházi iskolákban a cigány tanuló.  

Eszter nővér arra is rámuttott: a szociálisan jobb körülmények között élő családok gyermekeinek is szüksége van a személyes törődésre, a színvonalas oktatásra, a továbbtanulásra való felkészítésre.

Kapcsolódó:
Körkép: melyik egyház hány iskolát vett át a 2011-12-es tanévben? 

Szilvay Gergely/Magyar Kurír