Katolikus-zsidó találkozó Jeruzsálemben

Yona Metzger izraeli főrabbi köszöntötte a találkozó résztvevőit és kifejezte támogatását a kétoldalú bizottság munkája iránt. Elismeréssel szólt arról, hogy tevékenységük eredményeként pozitívan változik a zsidó-keresztény kapcsolatokról alkotott vélemény az izraeli társadalomban.

A modern társadalmat számos előnye mellett gyors technológiai fejlődés, féktelen fogyasztás és nihilista ideológia jellemzi, amely túlzott figyelmet szentel az egyénnek a közösség és a közjó kárára, és ez erkölcsi válsághoz vezetett. Az emancipáció előnyeivel együtt az elmúlt század eddig nem tapasztalt erőszaknak és barbárságnak volt szemtanúja. Modern világunk alapvetően szenved a valahova tartozás hiányától, az értelmetlenség és céltalanság érzésétől – mutatnak rá közös közleményükben a Főrabbinátus és a Szentszék képviselői.

Ebben a helyzetben a hitnek és az egyházi vezetésnek meghatározó szerepe van a válaszadás terén. Reményt és erkölcsi útmutatást kell nyújtani, amely annak a tudatából fakad, hogy minden emberben jelen van Isten és minden ember Isten képmása. Mindkét vallási hagyomány fontosnak tartja az imádságot, Isten Szavának tanulmányozását. Az egyházi vezetés mintájaként a Kivonulás könyvéből az égő csipkebokor példázatát vizsgálták meg a találkozón. Mózes az Úrral való találkozása következtében ad választ az isteni hívásra teljes hittel, népe iránti szeretettel és Isten Szavának félelem nélküli kihirdetésével. Megtestesíti a szabadságot, a bátorságot és az Istennek való örök és feltétel nélküli engedelmességből származó hatalmat, amely mindenkit meghallgat és kész a párbeszédre.

Ennek megfelelően a hívők felelőssége, hogy tanúságot tegyenek Isten jelenlétéről a világban. Ennek meg kell mutatkoznia az ifjúság nevelésében  és a hatékony elkötelezettségben a média területén. A karitatív intézmények működtetésében is tanúságot kell tenni erről, különös figyelmet szentelve a legsérülékenyebbek, a betegek és a peremre szorultak támogatására, a világ meggyógyítása („tikkun olam”) szellemében.

A szekularizált társadalom vizsgálata során a résztvevők megállapították: amennyiben a szekularizációt egy tágabb értelemben vett társadalmi elkötelezettségként értelmezik, olyan társadalmat teremt, amelyben virágzik a vallás. Az egyénre irányuló nagy figyelem sok áldást hozott, és elvezetett a polgárjogok témájának jelentős előtérbe kerüléséhez.

Ahhoz azonban, hogy ez fenntartható legyen, egy szélesebb antropológiai és spirituális keretben kell gyökereznie, amely figyelembe veszi a közjót. A közjó ugyanis az erkölcsi kötelességek vallásos alapjában talál kifejeződésre.

A találkozón az egyházi vezetés gyakorlati alkalmazása kapcsán a zsidó-katolikus bilaterális bizottság annak a reményének adott hangot, hogy a Szentszék és Izrael állam közötti tárgyalások még fennálló kérdéseit hamarosan megoldják és a kétoldalú egyezményeket mielőbb ratifikálják.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír

(lt)