Keresztény értékek az Európai Unióban – Nemzetközi Konferencia Budapesten

Kitekintő – 2003. október 2., csütörtök | 13:20

A Közép-Európai Katolikus Találkozó keretében, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia „Keresztény értékek az Európai Unióban” (Christliche Werte in der Europäischen Union) címmel nemzetközi konferenciát rendezett Budapesten, az Agro Hotelban 2003. szeptember 29-én.

Nyolc közép-európai ország (Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország Szlovákia és Szlovénia) katolikusai egy éven keresztül szerveznek olyan programokat, melyek Európa identitásának, értékrendjének, lelkiségének, útkeresésének kérdéseivel foglalkoznak.

II. János Pál pápa 1983-ban, ausztriai lelkipásztori látogatása során említette egyik beszédében a népek Európa iránti közös felelősségét. A szentatya felhívása indította a nyolc közép-európai országot az egy éven át tartó együttműködésre – mondta Veres András püspök, az MKPK titkára a konferencia napján tartott sajtótájékoztatón az Agro Hotel Mátra termében.

Rámutatott: a konferencia szervezői meghívták a határon túli résztvevőket is, így érkeztek vendégek Kárpátaljáról, Erdélyből és Délvidékről. Az MKPK titkára hangsúlyozta: – Európa az értékek válságának idejét éli, de az Egyházban jelen lévő Krisztus ma is a remény forrása az egész kontinens számára. A krisztusi értékrend ugyanis, sajátosságain túl, magában foglalja azokat az alapvető erkölcsi értékeket, melyek minden ember szívében jelen vannak, melyek a teljes emberség kialakulásának feltételei, és érvényesülésükkel minden ember javát szolgálják. Ezt fejezi ki a Közép-európai Katolikus Találkozó rendezvénysorozatának jelmondata: „Krisztus Európa reménye”.

A Közép-Európai Katolikus Találkozó keretében szervezett konferencia résztvevőit köszöntötte Mádl Ferenc köztársasági elnök. Levelében rámutatott: „Népeink kultúrája nem csak rokon, hanem egy tőről fakad. Ez a közös gyökér a kereszténység, mely nem egyszerűen történelmi örökség, hanem a jelen meghatározó vonása, és bízunk benne, hogy Európa jövőjének is fontos építőköve”. Hangsúlyozta: „Országaink fontos döntések előtt állnak, melyeket nem hozhatunk meg kizárólag a politikai hasznosság vagy történelmi ésszerűség alapján, hanem szükségünk van magasabb rendű értékszempontok figyelembe vételére. Ezeket a szempontokat, ezt a segítséget a keresztény kultúra, erkölcs és hit adhatja meg számunkra.” A köztársasági elnök megállapította: „Közös felelősségünk, hogy Európa, s ezen belül saját szűkebb régiónk, annyi szenvedés és megpróbáltatás után újra fölfedezze a hitben, a szeretetben és a szolgálatban rejlő erőt.”

A keresztény értékek nem csak felépítették és fenntartották az óhajtott társadalmat, a civilizációt és a kultúrát, hanem ezek az alapértékek tették szilárddá Európát, s a világot – mondta bevezetőjében Seregély István érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke. Beszédében rámutatott: A későbbiekben sem építhetünk más alapokra. Az MKPK elnöke kiemelte az alapvető értékek közül az emberi életet. Mint mondta: A keresztény értékrend képviselőjeként makacsul kiállunk az emberi élet mellett. Az élet esendő, törékeny és múlandó. Ezért vállalnunk kell az élet megbecsülését, védelmét és továbbadásának fontosságát. Seregély István köszöntőjében kitért a közösségek, így a család pótolhatatlan szerepére is. Véleménye szerint az Egyesült Európának akkor lesz szebb jövője, ha a fent említett értékek szolgálata meghatározó lesz nem csak elméletben, de a gyakorlatban is, a tudományos intézetekben, a parlamentben és a mindennapi életben.

Szájer József, az Országgyűlés alelnöke, az Európai Konvent tagja „Európa keresztény gyökerei és az Európai Alkotmány” címmel tartott előadást. Rámutatott: a keresztény értékekért való küzdelem nem csupán a keresztények számára fontos, hanem a „keresztény hagyomány történelmi tény. Európa és az Európai Unió nem létezhet ezen értékek nélkül, melyet a kereszténység adott” – mondta. Ezért sajnálatosnak nevezte, hogy az Európai Unió alkotmánytervezete nem tesz említést Istenről. Ugyanakkor eredményként értékelte, hogy kemény küzdelem árán bekerült a szövegtervezetbe az alábbi mondat: „Európa vallási gyökerei jelentős mértékben hozzájárultak a múltban és hozzájárulnak ma is Európa népeinek összetartozásához.” Szájer kiemelte: az Európai Néppárt javasolja a kormányoknak, hogy emeljék be a szövegtervezetbe a „kereszténység” fogalmát. A politikus sikerként könyvelte el, hogy évtizedes küzdelem eredményeként a tervezet rögzíti az Európai Unió és az egyházak közötti dialógus jogi alapjait. Hibának nevezte ugyanakkor, hogy a szövegben az egyházak mellé sorolták a filozófiai szervezeteket. Javaslatuk szerint kérték az Európai Konvent tagjait: a filozófiai szervezeteket sorolják a civil szervezetek közé. „Van missziónk. A szellemi küzdelmet tovább kell folytatnunk az új gondolkodásmód kialakításáért” – mondta Szájer József.

Heinrich Schneider osztrák professzor, teológus, vatikáni megbízott a „keresztény emberről”, mint példaképről szólt. Előadásában megállapította: az egyház befolyása csökkenőben van a politikára és a kultúrára. Aggodalomra ad okot, hogy a fiatalok nem ismerik vagy egyre kevésbé ismerik a keresztény hagyományokat, szimbólumokat. Pedig, mint mondta, az evangéliumi igének kellene meghatározóvá válni az életünkben: „Tegyetek tanítványommá mindeneket!”

„Értékközösség-e az Európai Unió?” – címmel tartott előadást Erdő Péter prímás, esztergom-budapesti érsek. Előadásában elmondta: „Az emberi értékek nem az államtól származnak, nem hagyják magukat államosítani, vagy az államtól korlátozni. Nem igazodnak az államhatárokhoz. Egy állami ideológiát és a hivatalosan deklarált értékeknek egy rendszerét a kommunista országokban már kipróbálták, tökéletesen sikertelennek bizonyult.”

Magyarország prímása az egyház(ak) feladatai között említette az Egyház egész közösségének intenzív párbeszédét az Európai Unió népeivel. Rámutatott: ezen párbeszéd legfontosabb területei lehetnek az iskolák, a katolikus főiskolák és egyetemek, valamint a politikusokkal és közélet más fontos szereplőivel folytatott megbeszélések. Véleménye szerint megfigyelhető, hogy a katolikus egyetemek napjainkban a mi kontinensünkön is nagyon fontosakká és aktuálisakká váltak. Előadásának végén leszögezte: „Az egyház legnagyobb hozzájárulása az értékközösséghez az Európai Unióban a feltámadott Úrtól származó missziós küldetés teljesítése.”

Peter Bender előadásában az alábbi kérdéseket tette fel: Mi tulajdonképpen Európa? Milyen határai vannak? Milyen szerepet játszik az Európai Unió a világban? Mit tehetnek az egyházak és vallásközösségek Európa egységéért? Kifejtette: Európának erőssége a sokféleség, de ez nem jelentheti az értékek és kultúrák olvasztótégelyét, éppen ellenkezőleg. A sokféleség a különböző identitások összességében mutatkozik meg. Európa dinamikusan túllép a határokon, és nyitott a világ iránt. És végül: Európa lelki kapcsolat a népek és vallások között. „Az Európai Unió világnézetileg semleges alkotmánya nem zárja ki a keresztényeket, hanem bevonja a más vallású embereket. Megteremtheti a különféle vallású, nemzetiségű és származású európaiaknak a közös Európa-érzéshez szükséges politikai alapokat – egy európai alkotmánypatriotizmust. Európának ez a nyitott politikai alkotmányossága az EU-ban lévő egyházakat és vallásközösségeket a saját hitről való gondolkodásra és vallásközi párbeszédre serkentheti – ezek a sokrétű európai önazonosság dinamikus egyensúlyának lelki elemei ” – fogalmazott az előadó.

Az Európai Unió egyfelől az intézményeknek és szervezeteknek a hálózata, másfelől emberek közössége, amelynek megkérdőjelezhetetlenül vallási dimenziója van – mondta előadásában Michael Weninger. Az előadó emlékeztetett az unió alapítóinak – a II. világháború utáni kereszténydemokrata politikusoknak – a szándékaira. Mint mondta, Európa spirituális és kulturális örökségét három városnév is kifejezi: Jeruzsálem, Athén és Róma: Jeruzsálem az Ábrahámhoz kapcsolódó vallási örökséget, Athén a demokráciát, Róma pedig a jogot szimbolizálja. Az utóbbi két alappilléren nyugszik az EU intézményrendszere. A vallási dimenzió az EU-ban tevékenykedő hívő politikusok munkáján, tanácsadásán érvényesül – mondta az előadó, hozzátéve, hogy az egyházak szervezeti formában is együttműködnek az EU intézményrendszerével, és egyházpolitikai kérdésekben is hallatják a hangjukat. Ilyen szervezeti forma például a COMECE – az Európai Unió  Püspöki Konferenciáinak Bizottsága képviselőiből létrejött testület –, vagy a KEK, a protestáns egyházak európai szervezete, de szervezett formában képviseltetik magukat Brüsszelben a zsidó és az ortodox közösségek is. Nehezebb és bonyolultabb a muzulmán vallási közösségekkel való szervezett kapcsolattartás és dialógus, de a jövőben ez sem maradhat megoldatlanul.

Az előadó kitért arra is, hogy az Európai Alkotmány tervezete alapvető keresztény értékeket – a személy méltóságát, a szolidaritást és a szubszidiaritást – tartalmaz, még akkor is, ha a kereszténységre való utalás a Preambulumban nem fogalmazódik meg.

Juliusz Janusz érsek, apostoli nuncius előadásában leszögezte: a vallást nem lehet magánügynek tekinteni, és az egyházaknak – így a katolikus egyháznak is – képviseltetniük kell magukat Európa társadalmi, politikai életében. Ismertette mindazokat a törekvéseket, amelyeket a Szentszék tesz annak érdekében, hogy Európa keresztény gyökerei megfelelő hangsúlyt kapjanak az alkotmányban, és a Preambulumban is említésre kerüljenek. Mindezek a törekvések azonban csak akkor lehetnek gyümölcsözőek, ha maguk a hívők is komolyan veszik keresztény elkötelezettségüket – mondta Juliusz Janusz érsek. A továbbiakban II. János Pál pápa Ecclesia in Európa (Egyház és Európa) c dokumentumából idézett. Ebben a szentatya többek között kifejti: mindazok a kísérletek, amelyek Európát meg akarják fosztani a kereszténységtől, a reményt veszik el az emberektől, és okozói annak, hogy a cinizmus, az erőszak és a gátlástalanság újra- és újra felüti a fejét. Az apostoli nuncius emlékeztetett a pápa 1997-ben Gnieznoban politikusok előtt mondott beszédére, amelyben a szentatya kérte: az egykori szocialista országok politikusai olyan unió létrehozásán dolgozzanak, amely nem mellőzi a spiritualitást, a lelket.

Az előadásokat követő értékes hozzászólások közül különösen figyelemre méltó volt egy gondolat: néhány fogalom, mint például a dialógus, a tolerancia kezdi elveszíteni eredeti, pozitív csengését. Különböző lobbik, érdekcsoportok igyekeznek e szavakkal elfedni, hogy valójában csupán saját érdekeiket kívánják érvényre juttatni. Különösen fennáll ennek a veszélye a volt szocialista országokban – vélte a Horvátországból érkezett vendég.

A tartalmas konferencia Veres András püspök zárszavával ért véget. A tanácskozáshoz kapcsolódóan a résztvevők Olasz Ferenc fotóművész kiállítását is megnézhették. Az előadások között pedig hangszeres és vokális muzsikában gyönyörködhettek a hallgatók.

A konferencia előadásai a közeli napokban olvashatóak lesznek a www.katholikentag.at, illetve a www.religion.orf.at honlapon, a későbbiekben pedig kötet formában is megjelenik.

Magyar Kurír