„A keresztény értékekkel nem filozofálgatni kell, hanem megélni azokat!”

Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke, Belgium volt miniszterelnöke elmondta, hogy az ’50-es években az volt a cél, hogy a nacionalizmus helyére valami egészen más lépjen, s megpróbáljanak együtt túllépni a két világháború nehézségein. A nagy kereszténydemokraták nélkül ma nehezebb helyzetben lennénk – mondta az előadó. A diszkriminációt sikerült a tagállamokban száműzni, s ez hatalmas dolog – mondta Martens. Schuman nézetei az emberről alkotott keresztény koncepciót tükrözik vissza. Ennek fontos pillére a felebaráti szeretet, a szolidaritás és a szubszidiaritás. Letette a voksát egy decentralizált EU mellett, amelynek a tagállamokra és a közösségi intézményekre kell épülnie.

Schuman elvei szerint minden európai ország jogosult rá, hogy az EU tagja legyen – mondta az előadó, ugyanakkor rávilágított, hogy ezt a kérdést óvatosan kell kezelni, hiszen egyáltalán nincs deklarálva, hogy mi lehet az EU földrajzi határa. Komoly, konkrét akciókat kell kidolgoznia az EU-nak, s ehhez elengedhetetlen egy európai alkotmány – vagy valami ehhez hasonló – tette hozzá befejezésül Martens.

A konferencián sokak mellett felszólalt még Hans-Gert Pöttering, az Európai Néppárt – Európai Demokraták frakciójának elnöke is, aki Schuman és Adenauer jelentőségét emelte ki azon az úton, amelyik a jelenlegi egyesülő Európához vezetett. Szerinte naponta kéne Schumanra emlékezni, s gondolatait orientációs sablonnak használni. Keresztény meggyőződésünket kell érvényesíteni – mondta, s kiemelte: nem elég az elképzelés és az eszme, hanem meggyőződés és meggyőző erő is szükséges.

Pöttering elmondta: büszke arra, hogy előkészíthették az EU bővítését, amelyben megmutatkozik az egyéni felelősség és a közösség iránti felelősség is. Ezek után arról beszélt, hogy az iszlám világgal meg kell találni a megfelelő hangnemet, hiszen velük is békében kell élnünk. Schuman elvei szerint ennek a kölcsönös tiszteleten kell alapulnia, akkor lesz tolerancia is. Szerinte a schumani alapokon kell tovább építkezni, s megtalálni a szabadság és a felelősség megfelelő arányát a keresztény elvekkel. „Maradjunk elszántak és eltökéltek” – fejezte be előadását Pöttering.

Ezt követően Egon A. Klepsch, az Európai Parlament és az Európai Néppárt frakciójának volt elnöke előadását hallgathatták meg a konferencia résztvevői. Elmondta, hogy a II. világháború után a romok és a megosztottság világában az emberek újra elkezdtek imádkozni Európában. Az akkori helyzetet jellemezve elmondta: akkoriban bizonyára nem lett volna kérdés, hogy bekerüljön-e az európai alkotmányba az Istenre való utalás...

Akkoriban a vallás segített a keresztény értékek újrafelfedezésében, aminek az lett a következménye, hogy a kereszténydemokrata pártok is népszerűek lettek. Az európai újjáépítést és az egységnek egy gyökere van: amit Schuman képviselt. Ez a megbékélés a két ősellenség (Németország és Franciaország) között. Klepsch elmondta: tudták, hogy a keresztény értékekkel nem filozofálgatni kell, hanem megélni azokat! Az európai egység nélkül nincs biztosítva Európa jövője – fejezte be gondolatait az előadó.

Jacques Santer, az Európai Bizottság volt elnöke, Luxemburg volt miniszterelnöke szerint Schumann igazi empirista politikus volt, aki olyan gazdasági közösséget akart teremteni, amelyik közös politikát is eredményez. A 2004-es bővítést, a „big bang”-et igazi jó célnak tekintették, azonban sajnos ezt a tényt nem sikerül úgy kommunikálni, hogy az a fiatalok számára is egyértelműen történelmi lépésként hasson. Schuman szerint nem a gazdaság volt a legfontosabb a közös Európában, hanem maga az egység. A gazdaság csupán eszköz – idézte fel Szchuman eszmeiségét Santer.

Orbán Viktor arról beszélt, hogy Schuman hogyan befolyásolta Európa újraegyesítését és a szovjet rendszer bukását.

A mai időkben különösen időszerű Robert Schuman gondolatainak felidézése – mondta Orbán. Emlékeztetett arra, hogy Schuman a magyarok mellett is kiállt, hiszen a teljes európai nyilvánosság előtt emelte fel a szavát – francia külügyminiszterként – a Magyarországon folyó egyházüldözés ellen – akár Mindszenty kapcsán. Mi, magyarok erre még emlékszünk – mondta a volt kormányfő. A néhai francia külügyminiszter „mindig is érzékenységet tanúsított a kisebbségek iránt" – vélekedett a Fidesz elnöke.

„Mi, magyarok Robert Schumanra úgy emlékezünk vissza, mint egy meggyőződéses antikommunistára, egy olyan keresztény politikusra, aki nem csak eszmék szintjén, hanem amikor tehette, akkor lehetőségeinek határain belül politikai eszközökkel is fellépett azokkal a kommunista jelenségekkel szemben, amelyek bennünket gyötörtek a második világháborút követően" – mondta Orbán Viktor.

„A demokrácia vagy keresztény lesz, vagy nem is lesz. Egy keresztényellenes demokrácia olyan karikatúra lesz, amely vagy zsarnokságba, vagy anarchiába süllyed" – ekképpen idézte Robert Schumant a Fidesz elnöke, célozva arra, hogy az európai alkotmány tervezetében nincs közvetlen utalás a kereszténységre, amely valószínűleg sokkolóan hatna a francia politikusra, ha most feléledne.

Orbán Schuman Európáról szóló gondolataival folytatta: Európát nem csak a szabad népek érdekében kell felépítenünk, hanem azért is, hogy befogadhassuk a kelet-európai népeket. Orbán Schumant idézve elmondta: a demokrácia vagy keresztény lesz, vagy nem is lesz. Ha nem lesz, akkor az diktatúrába vagy anarchiába vezet. „Jó reggelt Magyarország!” – tette hozzá.

Paulik András/Magyar Kurír