Keresztény Európa

Amerikai zsidó professzor könyve a keresztény Európáról

Kitekintő – 2006. december 4., hétfő | 15:38

„Azt szeretném bemutatni hogy az Istenre, vagy a kereszténységre való utalás alkotmányjogilag nemcsak elfogadható, hanem nélkülözhetetlen is." – írja Weiler professzor. A magyar kiadás megjelenése alkalmából konferenciát rendezett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara.

„Európa keresztény gyökereinek kérdése nem került le az európai napirendről az alkotmánytervezet elsüllyedésével. … Ha Európa valóban komolyan gondolja elkötelezettségét az „egység a sokféleségben” elve mellett, akkor saját létrehozó dokumentumaiban nem fojthatja el az alkotmányjogi ikonográfiát – az Istenre és/vagy a kereszténységre való utalást, amely az Unió lakosságának több mint felét kitevő országok alkotmányában megtalálható.” – vallja J. H. H. Weiler zsidó származású amerikai jogtudós Keresztény Európa című könyvében, amelyet a szerző „felderítő esszének” nevez, és amely most jelent meg magyarul a Pázmány Könyvek sorozatban, a Szent István Társulat kiadásában.

A kötet magyarországi kiadása alkalmából konferenciát is rendezett a PPKE Jog- és Államtudományi Kar a Magyar Tudományos Akadémián december 4-én, amelyen előadást tartott a könyv szerzője is, aki megerősítette a kötetben is leírt véleményét: az európai kultúra az Ó- és Újszövetség erkölcsi alapjain nyugszik, tehát vállalnia kell a keresztény gyökereit.

Jakó Luca, a PPKE Jog- és Államtudományi Kar Nemzetközi Kapcsolatok irodájának vezetője szerkesztőségünknek elmondta: A könyv magyar kiadásának megjelenése alkalmából rendezett konferencia alkalmat ad arra, hogy neves professzorok, alkotmányjogászok – közöttük Mádl Ferenc volt köztársasági elnök – megosszák gondolataikat a közönséggel arról, – hogy mit jelentene Magyarország számára, ha az Európai Unió Alkotmányában szerepelne a keresztény gyökerekre való utalás.

Ez a „felderítő esszé” annál is érdekesebb, mivel egy vallását gyakorló zsidó alkotmányjogász mondja ki azt, hogy Európának igenis ki kell törnie abból a szerző által krisztofóbiának nevezett állapotból, amelyben most van.

A kötetet Rihmer Zoltán fordította és szerkesztette, a bevezető esszét Mádl Ferenc írta.

Magyar Kurír