Keresztény felelősséggel a nemzetért – BÕVÍTVE!

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia imaévéhez kapcsolódóan a KÉSZ és a KKA a régi missziókhoz hasonlóan indult el az országban, hogy ne csak imával, hanem tevékenységgel is részt vegyen nemzet lelki és szellemi megújulásában – mondta Kránitz Mihály, a KKA elnöke.

A körút során a kulturális műsorok mellett minden állomásnak külön témája volt, amelyre a KÉSZ – az ökumené szellemében – meghívta a régiókban lévő keresztény szervezeteket. Kecskeméten a keresztény közösség településen betöltött szerepéről, Békésen a foglalkozáspolitikáról, Szegeden az oktatásról, Nyíregyházán szociálpolitikáról és lakhatásról, Sopronban az Európai Unióról, Zalaegerszegen az egészségügyről, Szekszárdon pedig a vidékfejlesztésről és a mezőgazdaságról folytak előadások és beszélgetések. A budapesti záró esemény témája a hazaszeretet volt.

Osztie Zoltán, a KÉSZ elnöke elmondta: igyekeztek megteremteni és átélni az egységet. A résztvevő városokat úgy választották ki, hogy egyrészt lefedjék az országot, másrészt hogy a régiók a maguk környezetében is egységet valósítsanak meg. A rendezvényeken a keresztény szervezetek mellett a jobboldali társadalmi szervezetek, valamint a történelmi keresztény egyházak intézményei is részt vettek. „Olyan panoráma nyílt ebből, amelyben megtapasztalhattuk az egységben rejlő erőt.” – nyilatkozta a KÉSZ elnöke. A találkozókon az adott tájegységhez igazítva dolgozták fel az egyház társadalmi tanításának fontos pilléreit és kérdéseit. „Igyekeztünk átérezni, hogy mindannyian formáljuk hazánk jelenét és jövőjét és hozzá tudunk járulni a nagy egészhez.”

A záró nagygyűlés előadói különböző megközelítésből vizsgálták a hazaszeretet fogalmát.

Kiss-Rigó László püspök teológiai értelemben vizsgálta a földi és az örök, égi haza kapcsolatát. Hangsúlyozta, hogy értékeink megőrzése és hiteles továbbadása elválaszthatatlan a keresztény hazaszeretettől.

Kránitz Mihály Kránitz Mihály mindenekelőtt megköszönte Osztie Zoltánnak és a KÉSZ-nek a közös szervezésért. Előadásában a hazaszeretet és család kapcsolatáról beszélt. A haza- és családszeretet a szeretet rendjébe tartozik; a szeretet pedig otthon tanulja meg az ember és ezt viszi, fejleszti tovább élete során. Ezt követően röviden figyelmeztetett a globalizáció okozta, a családokat alapjaiban érintő komoly problémákat. (Mint például a fogamzásgátlás, egyneműek házassága.)

Utalt II. János Pál pápa családokhoz intézett szavaira: „Ti vagytok társadalom alapja, mert a személy és a humanizáció alapjának a szeretetben és a szolidaritásban megélt társas kapcsolat kialakításának elsődleges helye vagytok.” A társadalom tagjai a családban születnek, így a család az életet adja, az életet szolgálja. „Ami a testben a lélek, azok a családok a haza életében” – zárta előadását a Keresztény Közéleti Akadémia elnöke.

Lázár Kovács Ákos filozófus „A hazát részvéttel szeretni” címmel tartott előadást, amelyben elmondta: az égi és földi haza közötti a különbség az, hogy a földi hazát folyamatosan le akarjuk szűkíteni, bálványosítani akarjuk. Isten nagylelkűsége a teremtés, részvéte pedig a passió – idézte Simon Weilt – és ez reményre jogosít fel minket.

Ezt követően Terei György régész a hazaszeretet meghatározása szerinti „a hazához, annak földjéhez, lakóihoz, nyelvéhez, emlékeihez érzett ragaszkodás” körből az emlékeket emelte ki. Előadásában néhány középkori példán keresztül hívta fel a figyelmet arra, hogy büszkének kell lennünk történelmünkre és tisztelnünk kell azt. Feladatunk megőrini és továbbadni gyökereinket, hiszen azokból táplálkozik nemzetünk.

Végül Zachar Péter az Európai Unió szemszögéből értelmezte a hazaszeret lényegét. Ennek két alapelve a keresztény magyarság és Szent Korona-tan. Múltunk átfogó értékelése nélkül nem létezhet sem reális jelen, sem pedig pozitív jövőkép. Európa gyökerei a kereszténséghez és a népszuverenitáshoz nyúlnak vissza. „Ha Európa igaz identitását keressük, azt elsősorban filozófiai, zenei, irpdalmi, képzőművészeti, építészeti, kulturális hagyományaiban leljük meg. Az Európai Unió fő értéke a közös intellektuális és kulturális örökség." Ahhoz, hogy Magyarország megkezdhesse a kelet és nyugat között párbeszédet, előbb önmagunkra kell találnunk, vissza kell nyernünk saját nemzeti identitásunkat, hazaszeretetünket."

A találkozó kulturális programjában közreműködött Lázár Csaba színművész, Bazsinka József tubaművész, Ivanickaja Irina zongoraművész, a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola kórusa és a Vagantes trió.

Magyar Kurír