A keresztény kisebbségek fenyegetettségben élnek

A Vatikáni Rádió munkatársa interjút készített a főpásztorral, aki elsősorban a világban egyre növekvő erőszakos keresztényellenes légkörre hívta fel a figyelmet.

Tomasi érsek elmondta: az ENSZ közgyűlésen a leginkább aggodalomra okot adó kérdésekről tárgyaltak. Azok az országok kerültek középpontba, amelyek az emberi jogokat az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának beszámolói szerint módszeresen megsértik. A Szentszék számára az ezzel kapcsolatos témák, így a vallásszabadság kérdése különösen fontos látva azt, hogy számos országban a keresztények erőszakos támadásoknak, bánásmódnak vannak kitéve, így pl. Nigériában és Kenyában – hangsúlyozta az érsek. Ezekben az országokban a híveket ima közben támadják meg bombákkal és egyéb erőszakos módszerekkel számos ember halálát okozva. A helyzet tehát egyre nagyobb aggodalomra ad okot.

Az ENSZ genfi székhelyű irodáinak állandó szentszéki megfigyelője több alkalommal is felszólalt a vallásszabadság témájával kapcsolatban hangsúlyozva, hogy annak tiszteletben tartásával a többi emberi jog is megfelelő védelmet kap. Ezen kívül szoros kapcsolat áll fenn az emberi jogok tiszteletben tartása és a vallásszabadság között, amely elősegíti a békés együttélést a gazdaságilag kevésbé fejlett országokban. Fontos, hogy ezekben az országokban az erőforrásokat a közjó javára fordítsák, ahelyett, hogy az összecsapások és a gyűlölet gerjesztésére használnák fel, amelyek halálhoz és pusztításhoz vezetnek – magyarázta Silvano Tomasi.

A vallásszabadságnak tehát központi szerepet kell kapnia és  az emberi jogok alapját kell képeznie. A nemzetközi közösségnek ebben nagy felelőssége van – hangsúlyozta: olyan mentalitást kell kialakítani, amely tiszteletben tartja ezt a szabadságjogot, és megelőzi olyan helyzetek kialakulását, amelyek ezt veszélyeztethetik.

Az ENSZ genfi székhelyű irodáinak állandó szentszéki megfigyelője elmondta továbbá: a nyugati társadalmakban a vallásellenesség nem konkrét fizikai cselekményekben mutatkozik meg, hanem olyan kifinomult mechanizmusokon és módszereken keresztül, amelyek lehetővé teszik a jogalkotásba, jogszabályozásba való bekerülést. Ezáltal olyan laikus filozófia kerül előtérbe, amely nagyon kevés helyet ad a vallási meggyőződéssel kapcsolatos kérdéseknek.

Ezzel a valósággal szemben a nemzetközi közösségnek, és elsősorban is a hívek csoportjának, felelősséget kell vállalniuk: meg kell értetniük a világgal azt, hogy a valódi szabadság egyik feltétele a társadalmi életben való közös részvétel. Tehát nem elegendő a kultuszszabadság, a szabad egyéni ima, hanem fontos az egyházi jelenlét a szociális tevékenységek által, továbbá az egyéni meggyőződés szabad kifejezése, amelyeknek mind a közjó javát kell szolgálniuk – fejtette az ENSZ genfi székhelyű irodáinak állandó szentszéki megfigyelője.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír