Keresztény „marxizmus”: megnyílt a Szent István Könyvhét

Hazai – 2011. május 17., kedd | 15:26

Reinhard Marx münchen-freisingi érsek, bíboros és Hárs Ernő költő, műfordító kapta az idei Stephanus-díjat, melyet Erdő Péter bíboros, prímás adott át a Szent István Könyvhét megnyitóján, a Pázmány jogi karának dísztermében, kedden. A május 16-21. közt, a Ferenciek terén 19. alkalommal megrendezett könyvhéten 31 könyvkiadó ajánlja a közönség figyelmébe hétezer kiadványát, köztük 75 új művet.

A megnyitón Reinhard Marx, aki 2007 óta érsek és 2010 óta bíboros, felszólalásában elmondta: azért foglalkozik ilyen kérdésekkel, mert édesapja elkötelezett szakszervezeti tag volt, és ő is már papi pályája elején egy politikai-társadalmi kérdésekkel foglalkozó szociális intézményt vezetett. Így később a német püspöki karban is ő lett a terület felelőse. Szerinte az egyház társadalmi tanításának a lényege egyrészt az, hogy senki sem felesleges, hiszen mindenki Isten képmása, másrészt a társadalomnak a felelős szabadságra kell épülnie, hiszen a szabadság istenképiségünk megnyilvánulása. 

A német bíboros A tőke című kötetét, amelyért a Stephanus-díjat kapta, Csaba László közgazdász méltatta, aki kifejtette: a mű nem szakkönyv, hanem élő gondolatok közérthető kifejtése. A kötet Németországban jelentős vitákat váltott ki, ehhez képest igen nagy körülötte a csönd (pedig már 2007-ben kiadták). Marx érsek a technokrata közgazdasági szemléletet állítja szembe az emberközpontú keresztény szemlélettel. 

Leszögezi: magántulajdon nélkül nem működik a gazdaság, nem tud kibontakozni az emberi élet. Ezt a gondolatot meg kellene fontolniuk a keresztény körökben is népszerű zöldmozgalmaknak, amelyek felelevenítve a marxista gondolatot, nem vesznek tudomást a magántulajdon fontosságáról és az ellen kampányolnak (ez elsősorban a Nyugat-Európában honos baloldali zöldmozgalmakra jellemző). A tőkének a legfontosabb funkciója a vállalkozás, amelyet a vállalkozó valósít meg – a vállalkozó személye viszont sajnos kikerült a közgazdaságtanból az utóbbi időben. A magántulajdonnal ugyanakkor társadalmi felelősség is jár. 

Csaba László rámutatott: jellemző hozzáállás ma, hogy „fentről” (például az állam vezetőitől) várjuk a döntéseket, ahelyett, hogy például magunk feltakarítanánk az utcát, kezünkbe vennénk sorsunk intézését. A munkátlanság és a segély várása rossz hozzáállás, mely az államtól való túlzott függéshez vezet és a jóléti, szociális állam kríziséhez, hiszen „a nincsből nem lehet adni”. 

Marx érsek azt is hangsúlyozza – foglalta össze Csaba László –, hogy nem a szegénység az elsődleges probléma, hiszen Jézus is megmondta, hogy „szegények mindig lesznek veletek”, hanem a kitaszítottság. Ebből az is következik, hogy a központosított, újraelosztó állami sémáktól nem lehet megoldást várni, mivel ezek személytelenek, a kitaszítottság oldásához viszont személyes odafordulásra van szükség. Erdő Péter bíboros mindehhez annyit fűzött hozzá: sajnos a posztkommunista országokban, így nálunk is, a tőke tulajdonosai sokszor nem a társadalomban  élnek. Reinhard Marx műve kapcsán a Szent István Társulat elnöke, Sarbak Gábor megjegyezte: elolvasása után ő is „marxista” lett. 

A 91 éves Hárs Ernő költő, akinek Odüsszeusz visszanéz címmel jelent meg válogatás verseiből és műfordításaiból, elmondta: azért is különleges megtiszteltetés neki a Stephanus-díj, mert 1938-ban, amikor érettségizett a mosonmagyaróvári piarista gimnáziumban, egyik utolsó dolgozata gyanánt írt egy verset Szent Istvánról, ami aztán meg is jelent a helyi lapban, így elmondhatja, hogy „Szent Istvánnal kezdtem és végeztem, a kör bezárult”. 

Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke méltatásában megjegyezte: Hárs Ernő a kortárs magyar irodalom doyenje. Erdő Péter a költő díja kapcsán hozzátette: a katolikus oktatás attól lehet katolikus, hogy egyrészt rendesen, elhivatottsággal elvégezzük a munkánkat (hiszen a világi oktatásban sokszor már ez sem magától értetődő), másrészt attól, hogy katolikus kiegészítést teszünk a tantárgyakhoz. Hárs Ernőnek 18 saját kötete jelent meg, és számos nyelvről, köztük franciáról és portugálról fordított, többek közt Petrarcát és a Megszabadított Jeruzsálemet. 

A Stephanus-díjat 1993 óta adják át teológiai és irodalmi kategóriában. Eddig negyvenen kapták meg, köztük Nemeskürty István, Franz König, Erdő Péter és Joseph Ratzinger, Rózsa Huba, Szabó Ferenc SJ, Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Jelenits István piarista szerzetes, Jókai Anna, Kalász Márton és Czakó Gábor írók, valamint Kopp Mária. 

A könyvhét programját, elsősorban a dedikálások időpontjait itt tekintheti meg.

SzG/Magyar Kurír