
Geszteréd egy kis község Szabolcs–Szatmár–Bereg megye déli részében, neve mégis sokak számára, különösen a régészeti irodalom ismerői előtt ismert, hiszen közel 80 évvel ezelőtt innen került elő az a mindeddig legrangosabb honfoglalás kori leletegyüttes, amelynek legszebb darabja egy aranyszerelékes szablya. A feltárások alapján Északkelet-Magyarországról kerültek elő a legnagyobb számban a Vereckénél bevonuló magyarok legjellegzetesebb, legkorábbi emlékei, amelyek azt bizonyítják, hogy először ezen a területen tartózkodtak elődeink a leghosszabb ideig.

Írásos adat a településről az 1332. évi pápai tizedjegyzékben található, amely már templomát és Pál nevű papját is említi. A templom a török időkben – 1575 körül – elpusztult, a falu pedig az erdélyi felkelések idején néptelen pusztává vált. Az újbóli betelepítésre az 1750-es években került sor. 1811 és 16 között épült Szent Anna tiszteletére a ma is működő templom és plébánia.
Lipták József atya – aki néhány éve plébánosa a falunak, aki eddig már sokat tett azért, hogy Geszteréd és filiáinak örökségét továbbadja – nemcsak a templomot, a közösségi házat építi, hanem a lelkek templomát is. Ebben az évben befejeződtek a külső-belső felújítási munkálatok, amelyek során a templom, a plébániaépület, a kápolna, és közösségi ház is megújult.

„Öröm végigmenni az utcán” – fejezte ki háláját a szentmisén Bosák Nándor püspök, „mintha az egész község ünnepi ruhába öltözne. Amikor az egyház Szent Annára irányítja a figyelmet” – folytatta a püspök – „arra figyelmeztet bennünket, hogy becsüljük meg azokat az értékeket, amelyeket az előttünk járó szentektől, elődeinktől, a szüleinktől kaptunk; a templomot, a lelki gazdagságot, az imádságot, mindazt a külső és belső örökséget, amiért felelősséggel tartozunk, amit tovább kell adnunk a következő generációnak. A templom megújulása és a búcsú ünnepe, nemcsak a külső változást, hanem a belső megújulást is kell, hogy jelentse. Lelkünknek frissített ruháját ajánljuk fel ezen az ünnepen!”
Kovács Ágnes/MK
Kép: Kovács Ágnes