Kiállítás az ókori Róma „toleranciájáról”

Az ókori Róma történelmének kevéssé ismert arculatát mutatja be az a száz szobor, dombormű, mozaik, érme, amelyet három helyszínen – a Colosseum árkádos folyosóin, a Forum Romanumon a kúria épületében és az isteni Romulusnak szentelt bazilikában – állítottak ki.

A március 10-ig látható tárgyak a közel kétezer évvel ezelőtti ókori birodalom főváros szociális politikáját mutatják be. Látható Claudius 48-as beszédének felirata, mellyel a császár állampolgárságot sürgetett az Alpokon túli Gallia Transalpina lakosainak, és az a papírusz, mellyel Caracalla 212-ben a birodalom minden lakosának állampolgárságot adott.

„A történelemben azóta sem volt példa olyan integrációra, mint amilyen az ókori Rómában létezett” – nyilatkozta a Corriere della Sera római kiadásának a kiállítást gondozó Andrea Giardina történész. Elmondta: miközben Róma megsemmisítette politikai ellenfeleit, fegyverrel hódította meg az egész akkori világot, rabszolgákat zsákmányolt, üldözte a keresztényeket, ezzel egy időben könnyen befogadta és állampolgárságot adott a provinciákból érkezőknek – azoknak is, akik nem beszéltek latinul – vagy a felszabadított rabszolgák gyermekeinek. Giardina szerint ez az integráció tette Rómát caput mundi-vá.

Benito Mussolini hazudott, amikor az 1938-as faji törvények bevezetésekor az ókori rómaiak rasszizmusára hivatkozott. Az ókori Róma valójában nyitott város volt, „talán még a mai Rómánál is toleránsabb” – írta a Corriere.

MTI/Magyar Kurír