Kiállítás nyílt Veszprémben Boldog Gizella királynéról

2017. május 17. szerda 10:00

„Boldog Gizella királyné, a veszprémi székesegyház alapítója – A veszprémi székesegyház Boldog Gizella koronájának őrzési helye” címmel nyílt kiállítás május 12-én a veszprémi Szent Mihály-bazilika altemplomában.

A rendező Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény igazgatója, Udvarhelyi Erzsébet köszöntőjében kiemelte: a tárlat a 26. Gizella-napok városi és az Emlékhelyek Napja országos rendezvénysorozat részeként Boldog Gizella királyné személyét, életét, áldozatos egyházépítő tevékenységét hozza közel a ma emberéhez 800 évvel azután, hogy II. András a székesegyházból elvitte Gizella királyné koronáját a szentföldi háborúba. Több középkori forrás szerint a püspökségek közül a veszprémi a legrégebbi Magyarországon, s a Szent Mihály-egyházat maga Gizella királyné alapította. 

Felker Zsolt, a Szent Mihály-főplébánia káplánja köszönetet mondott a kiállítás megrendezéséért. Úgy fogalmazott, a tárlat Gizellának mint a Szent Mihály-bazilika alapítójának állít emléket, de mondhatnánk azt is, hogy a magyar „szent családnak”, Szent István királynak, Imre hercegnek és Gizella királynénak együttesen.

Olyan értéket akar számunkra átadni a kiállítás, mely az önfeláldozó életet hirdeti – tette hozzá a káplán, és utalt Boldog Gizella királyné áldozatos életére, a magyar egyházért való munkálkodására és hűségére: „Önfeláldozón adta magát másokért, még akkor is, amikor elutasításokban volt része, mikor el kellett mennie magyar földről, mikor a szeretett magyar nép, amely koronát adott neki egykor, elfordult tőle.”

Márfi Gyula veszprémi érsek megnyitóbeszédében rámutatott: Boldog Gizella koronázása összetartozik Szent István király koronázásával, még akkor is, ha a kettő nem egy szertartás keretében történhetett, és nincs bizonyságunk arról, hogy egy helyszínen történt volna. A hagyomány szerint ugyanis Szent Istvánt Fehérváron vagy Esztergomban, a királynét pedig Veszprémben vagy Fehérváron koronázhatták.

A főpásztor felidézte ezután Szent István II. Szilveszter pápától kért és kapott koronájának történetét, s a franciaországi Aurillacban (Szilveszter pápa szülővárosában) 2003-ban tett hivatalos érseki látogatását, melynek során a Szent Korona küldésének jelentőségére is rámutattak, hiszen ezáltal maradhatott meg hazánk önállósága Európában.

Az érsek kiemelte az Egyház és állam közötti jó együttműködést, amely a Gizella-napok programjainak szervezésében is érvényesült, ugyanakkor utalt arra is, hogy Gizella királyné egyszerre volt Magyarország királynéja és az Egyház tagja, annak építője, szolgálattevője.

A kiállításmegnyitón Medgyesy S. Norbert művelődéstörténész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának egyetemi docense gyűjtéséből Szent István-népénekekkel ismerkedhettek meg a jelenlévők. Szent énekekkel, népdalokkal és Csanád Béla Hálahimnuszának megszólaltatásával közreműködött Veresné Petrőcz Mária énekművész.

A templomalapító Boldog Gizellát bemutató tárlaton Zsoldos Attila történész, egyetemi tanár, akadémikus elemző írása mellett megtekinthetők a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár gyűjteményében őrzött középkori oklevelek nemesmásolatai, valamint az Árpád-kori és a későbbi századok Gizella királyné életével kapcsolatos írásos és művészi emlékei, Szelényi Károly, Mudrák Attila és Kövesdi Róka Lajos fotóművészek felvételei.

A kiállítás két helyszínen látható: a Szent Mihály-bazilika altemplomában és a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény épületében.

Forrás: Veszprémi Főegyházmegye

Fotó: Mátyus Tamás/Veszprémi 7Nap; Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kultúra
Vezető híreink - olvasta már?
meg-tart-az-mkpk-altal-meghirdetett-orszagos-gyujtes-az-uldozott-kozel-keleti-keresztenyek-80240
Még tart az MKPK által meghirdetett országos gyűjtés a közel-keleti keresztények megsegítésére

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia ismerve sok keresztény közösség helyzetét, júniusi ülésén úgy döntött, hogy az üldözött közel-keleti keresztények megsegítésére online adománygyűjtést hirdet.

2017. augusztus 17. csütörtök
uj-versszakokkal-bovult-az-isten-hazankert-terdelunk-elodbe-kezdetu-enek
Új versszakokkal bővült az „Isten, hazánkért térdelünk elődbe” kezdetű ének

Az egyik legismertebb népénekünk a magyar szenteket sorba vevő, „Isten, hazánkért térdelünk elődbe” kezdetű ének. Mentes Mihály papköltő eredetileg négy versszakos költeményét három további versszakkal bővítették ki augusztus 20-ra készülve Pannonhalmán.

2017. augusztus 17. csütörtök