
– Magyarországon az egyház mennyire jut el a hívekhez az új tömegkommunikációs eszközök révén?
– A vasfüggöny mögül szabaddá vált országokban azt tapasztaltuk, hogy korábban nemigen volt az egyház kezében olyan eszköz, amely a tömegtájékoztatást segíthette volna. Az elmúlt 20 évben sok minden fejlődött, újságok, rádió, televízió, internet, és bár nem egységesen ugyan, de különböző egyházmegyék, sőt plébániák bekapcsolódtak ebbe az áramlatba. Érdekes, hogy éppen egy afrikai püspök tette fel a kérdést, hogy amikor akkora különbség van a legfejlettebb országok, egyházak kommunikációs tevékenysége és az afrikai szegényebb egyházak kommunikációs tevékenysége között, akkor ez a roppant gyors technikai fejlődés, amelynek tanúi vagyunk, nem teszi-e még nagyobbá ezt a távolságot. Az az érdekes, hogy nem, tudniillik ebbe bármikor be lehet kapcsolódni, és úgy tűnik, minél fejlettebb technológiákat, eszközöket használunk, annál olcsóbb lesz mindez. Örömteli hír tehát a kevésbé fejlett vagy kifejezetten szegény országoknak, egyházaknak, hogy a technológiai fejlődés nem olyasmi, amit elejétől végig kell járniuk, hanem a legfejlettebb technológiákat akár azonnal átvehetik és nem is olyan költséges módon. Ez Magyarországon is így van, csupán a szemlélet az, amit érdemes változtatni.
– Magyarországon mire van nagyobb szükség: technikai, illetve anyagi feltételekre, vagy pedig szakképzett, az egyházi kifejezéseket jól ismerő újságírókra, tömegkommunikációs szakemberekre?
– Az elsőre elsősorban az egyházi intézményeknek van szüksége, hiszen nyilván nem ártana, ha minden egyházmegyének saját honlapja, újságja, akár televíziója lenne. A másik felvetett kérdés még fontosabb: megfigyelhetjük, hogy még az egyházzal szemben nem is ellenséges, vagy akár rokonszenvező médiumokban is, minden jószándék ellenére nagy tudatlanság van a terminológiát illetően. Saját tapasztalatom, hogy a hamvazkodást összekeverik a balázsáldással, a házszentelést pedig olyan kísérő kommentárokkal próbálják leírni, hogy például „vízkereszt környékén a papok hordószámra szentelnek vizet". Ilyenek tehát előfordulnak, nem is beszélve arról, hogy az egyházat sokszor szándékosan provokálják a sajtóban.
– A következő héten milyen programok várják a főpásztorokat?
– A péntek estig tartó szemináriumra sok világit, papot hívtak meg, főleg a milánói és a római egyetemekről, Spanyolországból, más kontinensekről is. Az előadások részben beszámoló, tájékoztató jellegűek, hogy megismerjük, hogy más kontinenseken, Amerikában, Afrikában, Ázsiában, Dél-Amerikában az egyház hogyan áll ezen a téren.
Magyar Kurír