Kit kerestek? (1.)

2017. április 17. hétfő 14:07

Sztankó Attila liturgiatörténeti jegyzetét olvashatják az alábbiakban.

Szent asszonyok és az angyal az üres sírnál
(a ravennai Sant Apollinare Nuovo-bazilika mozaikja, 504 körül)

A Harmat Artúr és Werner Alajos által szerkesztett és 1958-ban kiadott Cantus Cantorum szerkönyvben a következőket olvassuk a húsvéti feltámadás szertartásával kapcsolatban: „Ahol azonban később kezdik a vigíliás szertartásokat, ott gyakorlati szempontok talán más megoldást fognak ajánlani.” A XII. Piusz pápa által kibocsátott A nagyhét megújított szertartásrendje (1956) nyomán egyrészt a húsvéti vigília szertartása újból nagyobb hangsúlyt kapott, másrészt átalakult a régebb óta ismert Feltámadás szertartása, amelyet tartományonként és egyházmegyénként más és más formában ünnepeltek mint népi jellegű és kevésbé kötött szertartást.

Az ötvenes évek közepéig a szertartás az Exsurge introitus (Zsolt 43,23–26) énekével kezdődött a szentsírnál, és a 138. zsoltár éneklésével folytatódott, majd a kar latinul énekelte a Feltámadtam introitus mindenki által ismert és megszokott dallamát, a főoltárnál pedig a Békesség veletek, én vagyok akklamációk hangoztak el, és ezt követően indult a körmenet.

Az új rend szerint – amely a II. vatikáni zsinat nyomán megújított misekönyv megjelenéséig általánosan elterjedt volt – megmaradt ugyan az Exsurge, viszont már elmaradt a 138. zsoltár éneklése, kivéve az erdélyi egyházmegyékben. Harmat Artúr és Werner Alajos jól látták, hogy a változások új, illetve ősibb formák felé nyitják meg Egyházunkat. Az 1983-ban megjelent Éneklő Egyház népénektár már jelezte, hogy a húsvéti nagykörmenetet eredetileg húsvétvasárnap reggel, a nagymise előtt tartották. Később az előző estére hozták előre, s összekapcsolták a szentsír felnyitásával. A népénektár szerkesztői húsvét reggelére helyezték a 138. zsoltárt és a Visitatio sepulchri húsvéti játékot, és utána a körmenetet. Sok nyugati egyházmegyében, ahol a húsvéti vigília szertartását teljes ünnepélyességgel ülik meg, már a hetvenes évek elejétől visszanyúltak az ősi liturgikus drámákhoz, és azok ma újból harmonikusan kapcsolódnak a liturgiához. Húsvét vasárnapján a Szent Péter-bazilikának is van saját Resurrexi szertartása, amely XVI. Benedek pontifikátusa alatt lett újra a húsvéti mise nyitánya.

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Nézőpont
Vezető híreink - olvasta már?
meg-tart-az-mkpk-altal-meghirdetett-orszagos-gyujtes-az-uldozott-kozel-keleti-keresztenyek-80240
Még tart az MKPK által meghirdetett országos gyűjtés a közel-keleti keresztények megsegítésére

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia ismerve sok keresztény közösség helyzetét, júniusi ülésén úgy döntött, hogy az üldözött közel-keleti keresztények megsegítésére online adománygyűjtést hirdet.

2017. augusztus 17. csütörtök
uj-versszakokkal-bovult-az-isten-hazankert-terdelunk-elodbe-kezdetu-enek
Új versszakokkal bővült az „Isten, hazánkért térdelünk elődbe” kezdetű ének

Az egyik legismertebb népénekünk a magyar szenteket sorba vevő, „Isten, hazánkért térdelünk elődbe” kezdetű ének. Mentes Mihály papköltő eredetileg négy versszakos költeményét három további versszakkal bővítették ki augusztus 20-ra készülve Pannonhalmán.

2017. augusztus 17. csütörtök