Klaus garanciát kér Necastól az egyházi kárpótlással kapcsolatban

A köztársasági elnök a miniszterelnöknek és két helyettesének címzett levelében, amelyet szerdán hoztak nyilvánosságra az elnök honlapján, azt írja: nyugtalanítják azok a szakmai és állampolgári vélemények, amelyek szerint a tervezett egyházi restitúció keretében korábban államosított vagyont is visszaadnak az egyházaknak.

Klaus levelében leszögezte: a miniszterelnök biztosítéka alapvető hatással lesz arra, hogy parlamenti elfogadása esetén aláírja-e az egyházi kárpótlási törvényt.

„Nagyon nyugtalanít az állampolgárok egész sorának, valamint a jogi szakértőknek az az aggodalma, hogy az egyházi kárpótlási törvénnyel sérülhetne a restitúció 1948. február 25-i határa. Feltételezem tisztelt miniszterelnök úr, hogy a kormánykoalíció és az általa létrehozott kormány egy olyan törvényt készített elő, s terjesztett a parlament elé, amely ezt a dolgot tekintetbe veszi” - áll Klaus levélében. 

Ha a törvény nem tartaná tiszteletben az 1948. február 25-i restitúciós határt, akkor nagymértékben túllépné az állam és az egyházak közti vagyoni problémák rendezésének kereteit.

Egy ilyen törvény „nehezen előrelátható következményekkel teli precedenst teremtene hazai és külföldi személyeknek államunkkal szembeni anyagi követeléseik számára” - szögezte le Klaus. Bár az államfő konkrétan nem mondja ki, nyilvánvaló, hogy a háború után kitelepített szudétanémetekre gondol, akiknek vagyonát a Benes-dekrétumok alapján kobozták el.

Az államfő levelében hangsúlyozta: a Cseh Köztársaság vagyonjogi viszonyait, amelyek a II. világháború után alakultak ki, kormányfőként és köztársasági elnökként is mindig alapvetőnek tartotta.

„Úgy a szomszédainkkal való kétoldalú kapcsolatokban, mint napjaink súlyos nemzetközi kérdéseiben (például a Lisszaboni Szerződés) ezen kiemelt tény bebiztosításának és kezelésének elsőrendű fontosságot tulajdonítottam” - húzza alá Klaus.

Petr Necas szerda délután megerősítette, hogy a levelet megkapta. „Álláspontomat azután hozom nyilvánosságra, ha a levelet áttanulmányoztam” - jelentette ki a kormányfő.

A törvénytervezetet a képviselőház jóváhagyta, de a szenátus elutasította. A szenátus döntése következtében a sokat vitatott és komoly társadalmi vitát kiváltó jogszabály szeptemberben újra a képviselőház elé kerül. A 200 tagú parlamenti alsóházban a kormányoldalnak a szenátus döntésének felülvizsgálatához legalább 101 támogató szavazatra lesz szüksége. A három kormánypárt együttesen jelenleg 100 szavazattal rendelkezik.

Felmérések szerint a cseh lakosság több mint kétharmada ellenzi az egyházi kárpótlást.