Kocsis Fülöp püspök cigányul misézett

A püspöki szent liturgiára az óvodás gyerekek is átjöttek a templomba és énekükkel bekapcsolódtak a liturgiába. Különös ünnep volt. Hetven éve annak, hogy Sója Miklós Hodászra került parókusként, megépíttette az első kápolnát, lefordította a liturgiát cigány nyelvre.

És ez volt az első alkalom, amikor Sója Miklós emlékét ápolva, a cigányságot tisztelve Kocsis Fülöp püspök cigányul misézett. Talán ez a legnagyobb ajándék, amit a hodászi cigányság kaphatott. Hetven év elteltével először misézett püspök az ő templomukban, az ő nyelvükön.

Kocsis Fülöp ünnepi prédikációjában a gyerekekhez szólt, „hiszen az igazán nagy dolog az, amikor a kicsiny lélek befogadja a hatalmas Istent. Mert az Isten végtelen, mindent megtehet, őnála hatalmasabb nincsen, mégis belefér egy piciny gyermek szívébe. Jézus mindig ott van a szívedben. Az igazán tiszta szívű ember megtalálja az Istent a szívében. A templomban kicsinnyé válunk, gyermekké válunk és így ismerjük fel mi is azt a végtelen, hatalmas Istent, aki minket megalkotott, aki ezt az egész világot teremtette és ugyanakkor ott lakik, benne a mi szívünkben.”

A liturgiát követően átvonultak az óvodába, ahol a gyerekek műsora után a püspök egyenként megáldotta a 48 gyermeket. Az ünnepre készülve nemcsak a gyerekek lelke lett gazdagabb az angyalok énekével, de az egyébként is szép, modern óvoda tovább szépült. A lelkes, kreatív óvónők keze által az angyalok kertje a falon is megelevenedett – írja Juhász Éva az egyházmegye honlapján.

Egri Tibor, az óvoda lelkivezetője így ír a liturgiáról és a gyermeki lélekről:

„… a Főangyalok ünnepén együtt imádkozhattunk főpásztorunk vezetésével a hodászi cigány templomban és ünnepelhettük szeretett óvodánk születésnapját. Újra gyermekek lehettünk. Tiszták, gondoktól, nehézségektől, terhektől mentesek. Isten színe előtt állók, akiket nem rémít a Legnagyobb Hatalom előtt állás, hanem inkább köszönetre és hálára sarkall. Olyanok, akik nem keresik a szavakat, hanem azt mondják, amit a kis szívük rejt: az igazat, a szépet, az istenit. Mert a gyermeki szív már csak ilyen.

Látja, szereti, óhajtja a jót, és ha megkapja, ugyanazt is adja vissza. Ezért az övék a mennyeknek országa, ezért lesz a miénk is, ha olyanok leszünk, mint ők. A mai napon ilyenekké váltunk mi is. Istent egy szájjal és egy szívvel dicsérő, a világra tiszta szívvel rácsodálkozó, őszinte gyerekek. Amikor pedig hazatértünk otthonainkba, megfogadtuk: maradunk is ilyenek. Maradjunk hát gyerekek - Isten gyermekei!!!”

A Hajdúdorogi Egyházmegye honlapján olvashatja el Egri Tibor írását.

Hajdúdorogi Egyházmegye/Magyar Kurír

(tzs)