„Közös bizonyságtevésünktől függ, hogy a világ elfogadja-e Krisztust üdvözítőként”

A már létező, de még nem teljes egység lelki átélését szolgáló ökumenikus imahét hivatalos záróalkalma immár hagyományosan ifjúsági istentisztelet Magyarországon. Az előkészítést és az istentiszteletet ezúttal is a különféle felekezetek egyetemi és főiskolai, ifjúsági közösségeinek lelkészei és fiataljai vezették. A zenei szolgálatot Huszák Zsolt és Smidéliusz Gábor zenekara adta.

Az Úr jelenlétét hírül adó közös kezdőéneket követően Barthel-Rúzsa Zsolt evangélikus egyetemi lelkész köszöntötte az összegyűlteket, és nyitotta meg az istentiszteletet: „Ha Krisztus tanítványai elhallgatnak,” – „a kövek fognak beszélni az Úrról” – válaszolta a közösség.

A szeretet közös cselekedeteire ébresztő hitért végzett imádság és éneklés után Varga János római katolikus káplán vezette a közösség bűnvalló könyörgését. Ezt követően szentírási olvasmányok hangzottak el a Kivonulás könyvéből és a Jelenések könyvéből, közöttük a 42. zsoltárt imádkozták az egybegyűltek.

Az evangéliumot (Jn 14,15–31) Édes Árpád református egyetemi lelkész olvasta fel, kiemelve a 20. verset: „Azon a napon megtudjátok majd, hogy én Atyámban vagyok, ti pedig énbennem, és én tibennetek.” Igehirdető szolgálatában e verset járta végig Kodácsy Tamás, a Károli Gáspár Református Egyetem lelkésze.

Az igehirdető az idézett vers négy szakaszát világította meg. Az első szakasz („azon a napon”) kapcsán kiemelte, hogy János evangéliumának összefüggésében az egység idejét nem a Krisztus-hívők törekvései teremtik meg, hanem az Úr adja, s már „most” elérkezett az egész világ (ökumené) számára.

A második („én Atyámban vagyok”) és a harmadik („ti pedig énbennem”) szakasz révén felismerhetjük a teremtő Atya és a teremtett emberségünk közötti távolságot, amely nem engedi, hogy gőgösen a helyére lépjünk. E távolságot azonban Krisztus legyőzte, benne közvetítőre találunk minden jóság Forrásához.

Az igehirdető életének egészen személyes tapasztalataival világította meg, hogy a hit az egy Krisztusban minden felekezeti elkötelezettségen átnyúlik, Vele „több köt össze, mint ami elválaszt.” Végül, a negyedik szakasz („én tibennetek”) egyszerű kijelentésében a Teremtő Atya, Krisztus és követőinek egymásban-léte világosodik meg: az egység ideje itt van, s ezt a hit bizonyosságával („megtudjátok”) élhetjük át. Az igehirdetést követően zenés diameditáció segítette a meghirdetett evangélium befogadását.

Az istentisztelet közössége ezután Nacsinák Gergely ortodox pap vezetésével mondta el a keresztények számára mindmáig közös apostoli hitvallást. A közbenjáró imádságokat Kovács Géza baptista lelkész zárta, fölidézve az idei ökumenikus imahét központi témáját: „ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük” (Mt 18,20).

Az Úr imádságát követően Szuhánszky Gábor metodista lelkész hívta fel a jelenlévő keresztény fiatalokat az egymással való kiengesztelődésre: „legyen kézfogásunk tanúságtétel arról a reménységről, amelynek elkötelezettjei vagyunk.” Az újabb közös éneklést követően a lelkészek ároni áldásával zárult az idei ökumenikus ifjúsági istentisztelet.

A közös ünneplést követően a szomszédos Lágymányosi Ökumenikus Központban szeretetvendégség és a református egyetemi gyülekezet színjátszó csoportjának meglepetése, a „Jónás” című vidám, ugyanakkor meggondolkodtató darab várta a fiatalokat.

Orova Csaba (Keresztény Ökumenikus Diákegyesület)/MK

Képek: Gégény István