Kondé Lajos az ünnep elnevezése kapcsán a liturgia elején rámutatott, a Megváltó eljövetelével vált gyümölcstermő, jó fává az ember; elindul az Istennek tetsző élet, amelyet gondozni, ápolni kell. A főcelebráns azért ajánlotta fel a szentmisét, hogy a szeminaristák mind olyan igent tudjanak mondani Istennek, amilyet Mária mondott.
A homíliában az emberi felelősségről és a döntésről való elmélkedésre hívott meg minden jelenlévőt a szegedi plébános, és felhívta a figyelmet arra, hogy Isten meghívásával az embernek hatalmas szabadságot ad, mondhat igent és nemet egyaránt.
A döntés mindig meghatározza az életet, ezért a felelősség mindig az emberé. A Teremtés könyvében megkezdődik a párbeszéd Isten és az ember között. A paradicsomkertben odafigyelő személyes szeretettel szólítja meg Isten az embert. És az ember válaszul azt mondja: félt, és azért rejtőzött el – emlékeztetett Kondé Lajos. – Isten odafigyelő szeretettel szól hozzánk mindig és mindenkor. Az ember elrejtőzésének oka: más hangokat is meghallott, más üzenetet is befogadott. Ez a hamis üzenet vitte rossz útra.
Isten csodás terve azonban akkor is megvalósulhat, ha az ember nem egészen méltó rá. Ezt Izajás és Jeremiás próféta meghívása és igenje bizonyítja – hangsúlyozta a szónok. – Máriában pedig elkezdődött egy másik igen. Isten már nemcsak kíséri az ő népét, hanem közénk jön, magára veszi természetünket, szoros kapcsolatba kerül az emberrel.
A pap feladata a remény emberévé válni. Isten tervében benne vagyunk – fogalmazott Kondé Lajos, majd hozzátette: már igent mondtunk Istennek, és ez kötelez minket. Végül a szegedi plébános egy rövid történettel arra biztatta a szeminaristákat, hogy mindig keressék és találják meg azt az egy szót, amit Isten személyesen hozzájuk intéz.
A zárókönyörgés után Korom Imre szemináriumi rektor mondott ünnepi beszédet. A szentmisén a szeminárium kórusa végzett zenei szolgálatot Mazai Tihamér másodéves kispap, karvezető irányításával.
Forrás és fotó: Romkat.ro
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria