Konferencia Árpád-házi Szent Erzsébetről a Magyar Tudományos Akadémián

A konferencia plenáris üléssel kezdődött a a Roosevelt téri főépület Nagytermében. A megnyitót Szabó Miklós akadémikus, az MTA Filozófiai és Történettudományok Osztálya osztályelnöke tartotta, kiemelve, hogy az élete javát külföldön leélő Szent Erzsébet alapvetően változtatta meg korának a magyarokról kialakított felfogását, méghozzá pozitív irányban. Mindez erkölcsi üzenetet is hordoz: méltóképpen kell képviselnünk hazánk értékeit Európában.

Vizi E. Szilveszter akadémikus, az MTA elnöke köszöntőjében kiemelte, hogy a világviszonylatban kis létszámú magyarság sok Nobel-díjassal büszkélkedhet, de korunk erkölcsi deficitje idején fontos megemlékezni arról is, hogy sok szentünk is van, akiknek példája nélkülözhetetlen a világ számára. „A Szent Erzsébet-i példa tulajdonképp a szeretet adásának példája” – emelte ki Vizi E. Szilveszter.

Ezt követően Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek, akadémikus tartott előadást „A szenttéavatás kánonjogi gyakorlata a XIII. században” címmel. Elöljáróban megköszönte az MTA-nak, hogy csatlakozott a Szent Erzsébet-év rendezvényeihez. Ezt követően áttekintette, hogy Szent Erzsébet korában hogyan zajlott a szenttéavatás, a „kanonizáció” gyakorlata. Részletesen és realisztikusan írta le a processzust, a szenttéavatási eljárást, amely a század 60-as éveitől kezdve egyre inkább jogilag formulázott, pro és kontra érvekkel per keretében meggyőzően meghozott ítélet volt. Ez egyúttal, a pápa által bekért nagyszámú adat (a szent halála után, mint közbenjáró hatására bekövetkezett csodák leírása) miatt egyre hosszadalmasabbá tette az eljárást, így a perek elhúzódtak, kevesebb szentet avattak a későbbiekben. Ez nem egyszerűen egyházi alkotmányi változás volt, hanem a mögöttes tartalma az lehetett, hogy a kifejezett csodák tömege helyett a mögöttük álló életszentség példája vált lényegessé.

Az előadó Árpád-házi Szent Erzsébet kanonizációját illetően megállapította: „az aktus a XIII. századi eljárási fegyelem lényegének kialakulása után, a frissen rögzített, de jelentős múltra visszatekintő szabályok megtartásával, a korra jellemző módon, nagyszámú tanú kihallgatásával történt. Az ügy gyors lefolyású volt, a XIII. század első harmadában érvényes szokások szerint. ... Árpád-házi Erzsébet szenttéavatása tehát kánonjogi szempontból is a kor élenjáró eseményei közé tartozott."

A konferencia délelőtt hazai és külföldi kutatók tudományos eredményeinek ismertetésével, délután pedig szekcióülésekkel folytatódott.

Matykó Károly/Magyar Kurír