Konferencia az iszlám–keresztény párbeszédről

A Hans Küng professzor által alapított Weltethos mint kezdeményező nevében Glückmann Gábor tübingeni tanár köszöntötte a résztvevőket a konferencia elején, majd a részletgazdag, elmélyült és végig baráti légkörű eszmecsere után reményét fejezte ki, hogy a két vallás tudós képviselőinek, teológusoknak és iszlám hittudósoknak a párbeszéde a továbbiakban cselekvési programot is jelenthet.

A magyarországi muszlimok nevében Sulok Zoltán beszélt arról, hogy mik azok az elvek, amelyek ismerete nélkül itthon nem lehet hiteles képet kapni az iszlámról mint vallásról és kultúráról. A hazai arabisztika részéről a rendezvényt megtisztelte jelenlétével és előadásával Fodor Sándor és Iványi Tamás. Rajtuk kívül a fiatal arab szakos diák, Sógor Dániel Szíriában megélt tapasztalatain alapuló beszámolója is érdekes volt, melyben példát mutatott arra, hogy napjainkban képesek a különféle keresztény felekezetek teljes hitéletet élni egy többségében muszlim országban is.

Németh Pál református lelkész kifejezetten a teológia szemszögéből közelített az iszlámhoz, valóban a közeledést szolgálva. Abdul-Fattah Munif, a hazai muszlim egyház képviselője részletes áttekintést adott a Korán szúráiban megtalálható számos, a kereszténységet kifejezetten pozitívan láttató utalásról, s kifejtette: Mohamed próféta számára a monoteizmus egyértelműen a környezetében található zsidó–keresztény közösségek által vált hitigazsággá. Jézust és Máriát Mohamed az egyistenhitű követői elé mindenkor úgy állította, mint Istenhez legközelebb álló, tiszteletre méltó szenteket.

Szent-Iványi Ilona evangélikus teológus a keresztény-muszlim párbeszéd nyugat-európai történetét tekintette át, Hajnal István az arab tanszék történelemtanára színes és nagyívű képet festett arról, hogy a középkor századaiban (melyek korántsem voltak sötétek) több nagy hullámban történt a kereszténység és az iszlám találkozása, mely – ha óvatosan is, rengeteg ismeretbeli hiányossággal, és kölcsönös bizalmatlansággal küzdve – lassanként egyre pontosabb képet adott a másik vallásról. Két szélső példaként említette a kereszténység részéről Béda Venerabilist, a nagy angliai teológust, aki még az ördögtől valónak tartotta az iszlámot, de néhány évszázaddal később a keresztes lovagok által alapított jeruzsálemi patriarkátus segédpüspöke már arabul is megtanult, hogy közvetlen forrásból ismerhesse meg a Közel-Keletet akkoriban uraló vallást.

A tanácskozást kerekasztal-beszélgetés zárta, majd kora este a résztvevőknek szakavatott vezetőkkel lehetősége nyílt látogatást tenni a Budai Ciszterci Szent Imre Plébániára (Tóth Zsolt Ipoly OCist vezetésével), illetve egy mecsetbe (Sulok Zoltán kalauzolásával).

Matykó Károly/Magyar Kurír

Kép: dlibrary.acu.edu.au