Konferencia Budapesten Európa ideológiai alapjairól

A konferencia második napján délután került sor a teológiai szekció előadásaira. A nyitó előadást Fodor György, a PPKE rektora tartotta Közösségi modellek a Bibliában címmel. Előadásában bemutatta az Ószövetség és az Újszövetség politikai és vallási közösségi modelljeit a választott nép korai időszakától kezdve.

A keresztény közösségekről szólva hangsúlyozta, hogy az Apostolok Cselekedei szerint „Egyek voltak a hitben, az imádságban, a kenyértörésben, és a szeretetszolgálatban", s ez az összes keresztény közösség ismertetőjegye. Ugyanakkor már az egyes újszövetségi iratok is tükröznek eltérő hangsúlyokat kevésbé jelentős kérdésekben, például a liturgiában.

A keresztény gondolkodás vezérelve már az apostoli kortól kezdve: a lényeges dolgokban egység, a járulékos dolgokban szabadság, és mindenben a szeretet. Az egyes keresztény közösségek az egyetemes egyház hitét vallják, ugyanakkor a közösségi modell megengedi a pluralizált közösségi megnyilvánulásokat, gondoljunk csak a szerzetesrendekre vagy napjaink lelkiségi mozgalmainak sokszínűségére.

Az egyháztörténelemnek ez a hagyománya azt a tanulságot hordozza az Európai Unióhoz tartozó országok, nemzetek számára, hogy az egységen belül meg kell férniük a különbözőségeknek is – hangsúlyozta Fodor György.

Schanda Balázs egyetemi docens Töredékektől az identitás kérdéséig. Vallás az európajogban című előadásában elmondta: az Európai Unió jogalkotása az állampolgárra elsősorban mint munkavállalóra tekint. Hangsúlyozta, hogy az uniós szabályozás szerint a vallásszabadsághoz való jog biztosítása minden intézmény számára kötelező. Az egyházak számára az unió jogszabályai biztosítják, hogy hitelveikből következő alkalmazási feltételeket állítsanak fel azokkal szemben, akiket foglalkoztatnak. Az előadás befejező részében az unió alkotmányos szerződésének néhány vallási vonatkozású kérdéséről szólt: például milyen alapértékekkel rendelkezik az unió, hogyan viszonyul az egységes Európa a vallásszabadság kérdéséhez és a vallási (zsidó–keresztény) gyökerekhez.

Nemeshegyi Péter egyetemi tanár, jezsuita szerzetes áttekintette az Európa-fogalom kialakulását, illetve az európai kereszténység jelenlegi helyzetét és spirituális feladatait. Előadásában Joseph Ratzinger 1987-ben írt tanulmányát idézte: a ráció, a demokrácia, az erkölcsön alapuló jog, a vallásszabadság, továbbá a hatalom korlátozása Európa létéhez és identitásának megőrzéséhez feltételenül szükséges.

A záró előadásban Szuromi Szabolcs Anzelm OPraem tanszékvezető egyetemi tanár az európai egységes kulturális horizont vallási jellemzőit vizsgálta. Megállapította, hogy a tudomány alapfogalmai, így például a vallás fogalma Európában (és a kolonizáció révén a világ számos más országában is) állandósult tartalommal rendelkezik. Amikor egy európai kultúrával rendelkező ember kiejti a „vallás” szót, alapvetően a keresztény vallási fogalomból indul ki. Posztmodern korunkban sem mondhatunk le azoknak az erkölcsi és kulturális elveknek az átadásáról, amelyeknek Európa létét és lényegét köszönheti.

F.J./Magyar Kurír

Képek: F.J.