Konferencia a megszentelt életről a Sapientia Főiskolán

Kocsis Fülöp görög katolikus megyéspüspök A megszenteltség a bizánci hagyományban című előadásában a keleti keresztény lelkiségnek a megszentelt életről való felfogását mutatta be, példákkal és a liturgikus szövegekkel is illusztrálva azt. A keleti keresztény egyház a három evangéliumi tanácson alapuló megszenteltség fogalmát a szerzetességgel azonosítja, a nyugati egyházban ismert mozgalmak, különböző lelkiségek ott nem jelennek meg. A püspök kitért azokra a hangsúlyeltolódásokra, amelyekben a bizánci hagyomány különbözik a nyugati keresztény lelkiségnek a megszenteltségről vallott felfogásáról. Hangsúlyozta azonban, hogy ezek nem lényegi különbségek.

Luís Navarro, a római Pápai Szent Kereszt Egyetem Kánonjogi Karának dékánja előadásában (A megszenteltség kánonjogi szempontjai) az egyházjog oldaláról vizsgálta a megszentelt élet fogalmát, illetve ennek érvényesülését és megjelenését a szerzetesi intézményekben, a világi társulásokban és a lelkiségi mozgalmakban. Kiemelte az Egyházi Törvénykönyv 605. kánonját, amely szerint a megszentelt élet új formáinak elismerése kizárólag az Apostoli Szentszék hatáskörébe tartozik. Nélkülözhetetlen eleme a megszentelt életnek az evangéliumi tanácsok – tisztaság, szegénység és engedelmesség – elfogadása és megélése. Az előadó kitért arra is, hogy ma a sokféle világi intézmény és mozgalom léte, egyházban való működése és a klerikusokkal való kapcsolata új kérdéseket vet fel. E kérdéseket az Egyház folyamatosan szabályozza.

A konferencia további előadásai azt tárgyalták, hogy a Világiak Pápai Tanácsában milyen gyakorlat érvényesül a megszentelt élet elismerésével kapcsolatban. Szó volt  a megszentelt élet teológiai alapjairól, valamint bemutatták a konszekráció lényegét a Fokoláre Mozgalomban és a Nyolc Boldogság Katolikus Közösségben.

Magyar Kurír