Konferencia Prohászka Ottokár emlékére

A tanácskozást a Székesfehérvári Egyházmegye és a szeminárium közösen szervezte.

Köszöntő szavaiban Bíró László püspök, a szeminárium rektora kiemelte: a tanácskozáson Prohászka Ottokár életművét felidézve erőt kívánnak meríteni az Egyház előtt álló feladatok teljesítéséhez, és a tudomány eszközeivel, a tények figyelembevételével szeretnék elemezni Prohászkának a magyar egyház történetében betöltött szerepét.

A konferencia első előadója, Szabó Ferenc jezsuita a Prohászka-kutatás állomásairól és eredményeiről számolt be, kiemelve az utóbbi 15 évben történteket. Prohászkáról számtalan visszaemlékezés született, de még több évtizednyi munka után sem tekinthetjük életművét feldolgozottnak. Az elmúlt rendszerben csak erősen cenzúrázott méltatások jelenhettek meg a püspökről, ám ezek sem juthattak el mindenkihez. Amikor 1974-ben a Vigília karácsonyi száma kísérletet tett arra, hogy életművének legalább egy részét tudományos alapossággal bemutassa, komoly támadások érték a lapot és a szerzőket, mondván, hogy a püspök személyét nem lehet rehabilitálni.

A rendszerváltás után az Ottokár Püspök Alapítvány támogatásával nyílt lehetőség Prohászka szellemi hagyatékának feldolgozására, műveinek közreadására, teológusok és történészek közreműködésével. Aki ezeket a műveket elolvassa, és a kor szellemi áramlatait figyelembe véve elemzi, továbbá az életmű egészét tartja szem előtt, és nem áll meg egy-egy vitatott részletnél, annak számára nyilvánvaló, hogy a XX. század talán legjelentősebb magyar egyházi személyiségéről van szó, aki életművével mintegy ötven évvel előzte meg a Vatikáni Zsinat tanítását – mondta az előadó.

Prohászka válaszolni akart korának kérdéseire. Válaszait sokszor kortársai sem értették meg, politikai, de egyházi részről is sok támadás érte. Három írása is egyházi indexre került. A konferencia előadói ezt a „modern”, a párbeszédre és a reformokra is kész, ám a kereszténység lényegét fel nem adó egyházi személyiséget idézték fel, elemezve Prohászka püspök alakját és gondolatait, és rávilágítva az életmű eddig kevésbé ismert részleteire, mint például a püspöknek az 1918-as polgári forradalomban vallott nézeteire, valamint a nők szerepéről, vagy az ifjúság neveléséről szóló gondolataira és tetteire.

A konferencián a budakeszi Prohászka Ottokár Gimnázium diákjai részleteket adtak elő Az élet kenyere című Prohászka műből. Az előadáson az egyetemi templom Don Bosco Kórusa működött közre. A tanácskozás este 6 órakor az egyetemi templomban szentmisével ért véget, amelyet Spányi Antal püspök mutatott be.

* * *

A konferencia programja:

10.00 – Köszöntő: Bíró László
10.10-12.00 – Tudományos konferencia, elnököl Mózessy Gergely
10.10 – Szabó Ferenc: A Prohászka-kutatás történetéhez
10.30 – Horváth Pál: A Diadalmas világnézet forrásai, helye a bölcseleti hagyományban
10.50-11.00 – Szünet
11.00 – Tengely Adrienn: Az 1918-as polgári forradalom és Prohászka Ottokár
11.20 – Orvos Levente: Prohászka Ottokár és a zsidókérdés
11.40 – Prohászka László: Prohászka Ottokár emlékjelei a pesti Belvárosban
Ebédszünet
15.00-17.15 – Tudományos konferencia, elnököl: Szabó Ferenc
15.00 – S. Szabó Péter: Prohászka Ottokár szociális tanítása
15.20 – Gyorgyovich Miklós: Prohászka Ottokár és a Regnum Marianum
15.40-16.00 – Szünet
16.00 – Bella Lászlóné: Prohászka Ottokár és a nőkérdés
16.20 – Szigetiné Tamás Erzsébet: Prohászka Ottokár és a budai Új Iskola
16.40 – Körösiné Merkl Hilda: Prohászka Ottokár az ifjúság nevelésérõl
17.00 – Vita
17.30 – Prohászka Ottokár: Az élet kenyere – Szemelvények a budakeszi Prohászka Ottokár Gimnázium diákjainak elõadásában. Közreműködik az egyetemi templom Don Bosco Kórusa
18.00 – Emlékmise – egyetemi templom. Főcelebráns: Spányi Antal püspök

Magyar Kurír

Képek: Berta Gábor