Konferencia a szabad vasárnapról

A nagyszámú meghívott jelenlétében zajló konferencia első előadója Semjén Zsolt, a KDNP elnöke volt. Elöljáróban elmondta, hogy noha a heti egy ünnepnap az európai zsidó-keresztény hagyományból ered, de a rendezvény nem kizárólag hitbuzgalmi szempontból tárgyal róla, hanem társadalmi aspektusait is szeretné kiemelni. A vasárnapi munkaszünet és pihenés napja azok számára is alapvető fontosságú, akik maguk nem vallásgyakorlók. Egyszerre érinti az egyházi törvényeket, az állampolgári és munkavállalói jogokat, a szociális intézkedéseket, az egészségügyi vonatkozásokat és az állami, politikai szabályozást. Ezt követően Semjén Zsolt kifejtette a szabad pihenőnap eszméjének filozófiai és természetjogi vonatkozásait, illetve beszámolt a szabad vasárnap kezdeményezés egy éve alatt elért eredményekről. Nemcsak a személynek van joga a munkához, és azzal együtt a pihenőnapra, hanem a családnak is joga van arra, hogy együtt legyenek tagjai, legalább heti egy alkalommal, s ezt a vasárnapi általános pihenőnappal lehet biztosítani. Jóllehet ez hasznára válik a piacnak is, az államnak is, de nem szabad elfelejteni, hogy végső soron minden az emberért van. A kezdeményezés célja tehát a vasárnapi munkavégzés szükséges minimumra szorítása.

Az Isten adta nyugalom napjáról tartott biblikus alapú előadást Weisz Péter, a Barankovics Alapítvány izraelita műhelyének elnöke, a debreceni zsidó hitközség volt vezetője. A vallási eredetű nyugalmi nap előképe a zsidó sabbat, amely például a vasárnap megszentelésének előkészítésére szolgált a zsidó-keresztények számára. Az általánosított, univerzális pihenőnap jelentőségéről szólva egy francia filozófust idézett, aki szerint a szombat megalapítása a legnagyobb jelentőségű esemény a zsidóság életében, a sabbat a szent, a hétköznap a profán. A szombat határozza meg a hívők életritmusát, alkalmat ad a zavartalan családi együttlétre, s legfőképpen az istentiszteletre. Avraham Hahn száz évvel ezelőtt joggal írta: „inkább a sabbat tartotta meg a zsidóságot, semmint a zsidóság a sabbatot.” Az előadó ezt követően részletesen leírta, hogyan alakult ki a hatnapos munkahét, s a megszentelt hetedik nap rendszere. Az ószövetségi próféták mindig szót emeltek a szombat szentsége mellett, amelyen tilos volt szolgai munkát végezni, vagy végeztetni. Természetesen, ha életveszély esete áll fenn, a szombati nyugalom parancsa nem érvényes. Így például korunkban a tűzoltók, egészségügyiek, rendőrök stb. munkájára érvényes ez a felmentés.

Mayer Mihály pécsi megyéspüspök, a Iustitia et Pax Bizottság elnöke beszélt a vasárnap teológiai jelentőségéről. A hetes időbeosztás a teremtés rendje szerint való törvény, felosztásában ideje van a világgal való törődésnek, illetve az Isten és ember párbeszédének. Felhívta a figyelmet arra, hogy „ne akarja az ember Istent és embertársát a munkatevékenység rövidtávú haszna és előnye miatt kiszorítani az életéből.” A munkaszüneti nap elvétele megfosztja az embert a méltóságától is. Utalt arra is, hogy a szombat vagy a vasárnap valódi jelentőségét nem lehet megérteni akkor, ha nem tanítjuk gyermekeinket a Biblia segítségével is rá. Ha a társadalom nem vesz tudomást a vasárnap fontosságáról, ha nem hagy időt az embernek Istennel foglalkozni, a családjával törődni, pihenni, akkor szétesés vár rá. Nekünk, keresztényeknek is újra meg kell tanulnunk a vasárnap jelentőségét. A püspök utalt II. János Pál „Dies Domini” kezdetű, éppen 10 éve kiadott apostoli levelére, amelyben pünkösdhöz kapcsolódóan írta, hogy a vasárnap minket az Úr feltámadására emlékeztet, s ezt a vasárnapot ünnepli a hívő közösség az Eucharisztiában hétről hétre. Ha pusztán egyszerű hétvége lesz belőle, „az ember olyan szűk horizontba zárul, hogy többé már nem képes látni az eget.”

Kopp Mária, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos igazgatóhelyettese a vasárnap fontosságáról az orvoslás és a pszichológia szempontjából beszélt. Az ember életének alapvető jelensége a megfelelő életritmus. 1983 óta nagyon sok megkérdezett emberrel folytatott kutatásai azt mutatták, hogy a korai halálozás nagyon rossz hazai mutatói (különösen a férfiak és alacsony iskolai végzettségűek körében) többek között arra vezethetőek vissza, hogy még a hétvégét is munkával töltik. Ez áll a hátterében nagyon sok szív- és érrendszeri megbetegedésnek is. A sok megbetegedés pedig nem csak a túlhajszolt embereknek, de a munkáltatónak, s ezáltal a társadalomnak sem jó. Ugyanakkor a vallásukat rendszeresen gyakorlók között kisebb a fent említett betegségek kockázata, s általánosságban is egészségesebbeknek tekinthetőek.

A szünetben Mayer Mihály és Goják János újságírói kérdésekre válaszoltak. A püspök szerint a jakobinus és kommunista naptárreformok tudatosan lehetetlenítették el a vasárnapot. Vasárnap nélkül nincs lelki élet, de a szabad vasárnap biztosítása még nem jár automatikusan együtt a szentmise tömeges látogatásával. A természetfölötti iránti érzékre nevelni kell az embereket. A szünet után szakpolitikusok és érdekképviseleti vezetők tartottak vitafórumot a vasárnap gazdasági és társadalmi összefüggéseiről.

Az MKPK Iustitia et Pax Bizottságának ezzel kapcsolatos nyilatkozata Dokumentumok rovatunkban olvasható.

Matykó Károly/Magyar Kurír