Konferencia a vallásszabadságról az Európai Parlamentben

2013. június 26. szerda 13:53

A milánói ediktum kihirdetésének 1700. évfordulója alkalmából a vallásszabadság témájában tartottak konferenciát június 25-én, kedden az Európai Parlamentben (EP) Surján László, az EP KDNP-s alelnöke és a lengyel Jan Olbrycht, az Európai Néppárt EP-frakciójának alelnöke szervezésében.

„A milánói ediktum valódi mérföldkő volt Európa történelmében, mely elhozta a vallásszabadságot s a népek közötti megbékélést a Római Birodalomban” – szögezi le közleményében Surján. A közlemény szerint a konferencián az EP-képviselők mellett ott volt Nebojsa Stefanovic, a szerb parlament elnöke; III. Gergely, az Antióchia melkita bizánci katolikus egyház pátriárkája; Patrick Daly atya, az Európai Unió Püspöki Konferenciái Bizottságának (COMECE) főtitkára; Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija; Emmanuel, Franciaország metropolitája; Michael Hesemann német egyháztörténész és újságíró; Esther Kattenberg, az Open Doors nemzetközi jogvédő szervezet képviselője, Roger Kiska, az Aliance Defending Freedom szervezet vezető jogásza és Richard testvér a Taize közösségből.

A résztvevők a Nagy Konstantin és Licinius által 313-ban kiadott ediktum szellemiségéről, s annak máig tartó hatásairól beszélgettek, összevetve azt a vallásszabadság mai európai értelmezésével és gyakorlati megvalósulásával – tudatja közleményében Surján. „Ugyan a tolerancia és a diszkrimináció elleni harc korunk leggyakrabban ismételt fogalmai közé tartoznak, a milánói ediktum szellemiségét mégis nap mint nap megsértjük” – hangsúlyozta a kereszténydemokrata politikus. A zsidók kirekesztése és üldözése a múltban és ma, a növekvő bevándorló-ellenesség, különös tekintettel az európaiaktól eltérő vallásúakra, valamint a terjedő keresztényellenesség mind ugyanannak az ellenséges légkörnek a megnyilatkozásai, melyek teljességgel szemben állnak Nagy Konstantin eszmeiségével – tette hozzá Surján László.

Nebojsa Stefanovic, a szerb parlament elnöke arról beszélt, hogy az ediktum szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy abban higgyen, amit a szíve diktál. Stefanovic arra az álláspontra helyezkedett, hogy ez a gondolat az alapja a mai napig minden vallási és civil szabadságnak. „Ez a liberális üzenet, mely civilizációkat békített meg egymással európai kultúránk és emberségességünk alapkövét képezi. Ez az egyetlen járható út mindannyiunk számára” - hangsúlyozta a szerb politikus.

Surján László közleménye szerint Köves Slomó kisebbségi szemszögből közelítette meg a vallásszabadság témáját. „Magyar zsidóként ma ki tudom mondani, hogy 2000 éve nem volt ilyen jó zsidóként élni Európában, mint ma” – jelentette ki Köves. Európa nagy kérdése ma nem a vallások közötti különbözőségek kezelése, hanem az, hogy hogyan látjuk Európa jövőjét, s hogy tudunk-e a vallási és szekuláris értékek között közös nevezőt találni – tette hozzá a rabbi.

Zárszavában Surján László annak fontosságát hangsúlyozta, hogy Nagy Konstantin és a milánói ediktum szellemiségét szerinte életre kell kelteni, a szép gondolatokat pedig tartalommal kell megtölteni.

MTI/Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kitekintő
hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
veszprem-megye-tiszteletbeli-polgara-lett-marfi-gyula
Veszprém megye tiszteletbeli polgára lett Márfi Gyula

December 15-én a veszprémi Megyeháza dísztermében ünnepi közgyűlést tartott Veszprém Megye Önkormányzata megalakulásának évfordulóján. A közgyűlésen tiszteletbeli polgári címmel tüntették ki Márfi Gyula érseket.

12:02
akit-megalaznak-azt-folmagasztaljak-papi-sorsok-56-utan
Akit megaláznak, azt fölmagasztalják – papi sorsok ’56 után

A Kádár-rezsim egyházpolitikájáról és az 1956-os forradalmat követő megtorlásról rendeztek konferenciát december 15-én az Országház Felsőházi termében. A „Halálra ítélve – papi sorsok ’56 után” című rendezvényen részt vett Veres András, az MKPK elnöke és Székely János szombathelyi megyéspüspök.

2017. december 15. péntek