Konferenciát tartottak a stúdium és szerzetesség témájáról

A konferenciát Ternyák Csaba egri érsek nyitotta meg. Felidézte a szerzetesekkel kapcsolatos személyes emlékeit, majd annak a városnak az érsekeként, amely oly sokat köszönhet a szerzeteseknek, Gárdonyi Géza egyik írásából idézett. Ezután Ternyák érsek hangsúlyozta: a szerzetesek élettapasztalata minden keresztény embert az Istennel való találkozáshoz visz közelebb. A múltban a szerzetesi stúdiumok forrásánál  mindig az Istennek való teljes elkötelezettség volt, amelyet Loyolai Szent Ignác így fogalmazott meg: mindent Isten nagyobb dicsőségére.

A megnyitó után Marianne Schlosser Sapaientia – tudomány és életszentség című előadásában arról szólt, hogy a tudomány és a jámborság, az intellektualitás és a lelki élet, „a teológia és az életszentség” viszonya nem csupán az újkorban vált nyitott kérdéssé. Majd az alábbi kérdéseket vetette fel: azáltal, hogy a jelenlegi pápa oly nagyra értékeli az értelmet, vajon nem húzza-e ki a „hit balgaságának” páli fogalmából a fullánkot? Ugyanennek a problémának a második területe inkább spirituális-pasztorális jellegű: van-e köze egymáshoz a lelki (misztikus) életnek és az intellektuális életnek? Gátolja-e az értelem, akadályozza-e a teológiai tudás a kontemplatív tapasztalatot? „Mi haszna a sok tudásnak, nem érezzük az ízét?"

Az előadó ezeket a kérdéseket három szakaszban válaszolta meg: először a  kolduló rendek kialakulása körüli vitákat és e rendek szemléletét elemezte a stúdiumról és a tudományról, majd Rancé és Mabillon vitáját az Istennek szentelt (monasztikus) élet lényegéről (17. század), végül Eugen M. Grialou OCD reflexióját ismertette.

Várnai Jakab OFM előadásában a szerzetesek képzésének elveiről és jelenlegi gyakorlatáról beszélt, és megemlítette a képzés hiányosságait is. Hangsúlyozta, hogy a képzés során hitelesen meg kell ismerni a rendalapítók szellemét és sajátos célkitűzéseit, valamint az egészséges hagyományokat, melyek együtt alkotják minden szerzetes intézmény örökségét, ahogy azt a Perfectae Caritatis című zsinati dokumentum is hangsúlyozza. Mivel ezen a téren Magyarországon eltérések vannak a ma belépő rendtagok lehetőségei és a régebben belépettek között, ez a kérdés súlyosan érinti a folyamatos képzést is. Egy rend akkor fog az új belépőknek megfelelő programot biztosítani a saját karizma megismerésére, ha a régebben belépettek is kellően ápolják azt – hangsúlyozta Várnai Jakab.

A főiskola tervei szerint a konferencián elhangzott összes előadás nyomtatott formában is megjelenik a Sapientia Füzetek 17. darabjaként.

Fehér János/Magyar Kurír

Kép: Kovács Éva / Sapientia