Párbeszédet kezdeményezett a Pintér Sonja Kortárs Galéria a kortárs művészek és a szakralitás kapcsolatáról. A szeptember 19-én rendezett diskurzusban részt vettek képzőművészek, köztük Asztalos Zsolt, Ganczaugh Miklós, Gerber Pál, Lovas Ilona, Borsos János, Lőrincz Lilla, Mátrai Erik, Kicsiny Balázs, Nagy Tamás építész, Gulyás Gábor esztéta, Sturcz János művészettörténész és Zatykó László OFM irodalmár.
"Sajátosan közép-európai problémákkal foglalkozunk. Ennek fontos része a keresztény kultúra korszerű megjelenítése, annak ellenére, hogy ez a téma ma kívül esik az intézményes kortárs művészet fő áramának diskurzusán. Több, a galériánkhoz kötődő művész alapkérdése a személyes hitének kifejezése, a kortárs művészet eszközeivel való megfogalmazása" – olvasható a Pintér Sonja Galéria célkitűzései között. Ezúttal egy kerekasztal-beszélgetéssel arra keresték a választ, hol tart ma a párbeszéd az egyházak, a művészettörténészek és a művészek között.
Sturcz János művészettörténész szerint nagyon fontos a kapcsolatépítés a művészek és az egyházak között. Utalva a Modem Istenem kiállítására rámutatott, a fiatal művészek alkotásaiban olyan hit tükröződik, melynek éltető ereje hatással tud lenni kortársaikra, és a kifejezőeszközül használt nyelv is a kortárs kultúra sajátja. A jelen lévő képzőművészek körkérdésre válaszolva vallottak a szakralitás és személyes munkájuk kapcsolatáról.
Felvetettek problémákat is: Nagy Tamás építész, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Építész Tanszékének vezetője például arról beszélt, hogy a rendszerváltást követő szabadság a templomépítészetben sok esetben kifogásolható eredményhez vezetett. Sturcz János arra mutatott rá, mennyire cinikus a kortárs művészet viszonya a hithez, különösen az egyházhoz kötődő vallásossághoz. A beszélgetés azt igazolta, nagy szükség van arra, hogy a felvetett kérdések bekerüljenek a közbeszédbe.
Magyar Kurír
(té)