Krisztus megáldja azt, aki rá építkezik – papszentelés a Szatmári Egyházmegyében

A székesegyházban összegyűlt nagy számú hívő előtt Schönberger Jenő püspök a bevonulást követően emlékeztetett, hogy a papszentelés és diakónusszentelés nagy kegyelem. „Elsősorban azok számára, akik e szentséget kapják, de nagy kegyelem az egyházmegye számára is, hiszen benne látjuk biztosítva Isten csodálatos ígéretét, amely által mindig gondoskodik munkásokról a szőlőjében.”

Szentbeszédében a főpásztor emlékezett a július 3-án zajlott boldoggáavatásra: „Alig egy hete, hogy boldoggáavatást ünnepeltünk az egyházmegye búcsúünnepén. Vértanú püspökünket, Boldog Scheffler Jánost – most már így emlegetjük – az anyaszentegyház oltárra emelte. Érdekes elgondolkodni, hogy ő is volt valamikor kispap, benne is fölgyulladt a papi hivatás lángja, ő is elkötelezte egyszer magát mint diakónus, majd mint fiatal levita Isten szolgálatára. Őt is ugyanazok a készületi idők jellemezték, mint a mai kispapokat, és amikor a papság kegyelmében részesült, azokon az állomáshelyeken teljesítette szolgálatát, amelyekre a püspöke küldte. Kemény időben lett püspök, az az idő –  amelyet ő az ősegyházihoz hasonlított – vértanúkat termett. Hősies helytállásának köszönhetjük, hogy e vidéken nem gyengült az egyház, hanem még inkább megerősödött. Különösen most, hogy XVI. Benedek pápa vértanú püspökünk személyében égi közbenjárót adott nekünk.”

A szentelendőknek az evangéliummal adott bátorítást: „A mai evangélium egyikőtök kérésére a sziklára épített házról szólt. Jézus a hegyi beszéd tanítását ezzel a hasonlattal zárja: 'Aki megtartja tanításomat hasonló ahhoz, aki sziklára építi a házát'. (Mt 7,24) Ti is készültetek öt-hét éven keresztül, arra a feladatra, amire ma vállalkoztok. Mondhatnánk, hogy az építkezés módszereit elsajátítottátok, beszereztetek minden olyan anyagot, amire szükségetek lesz annak a lelki háznak az építésére, amit Isten kegyelmével ma megkezdtek. (...) Amikor Krisztus fölszentel, akkor megerősít és eltölt azzal a kegyelemmel, amire szükségetek lesz. Bízzatok benne! De emlékezzünk Szent Pál szavaira, amikor azt mondja, hogy Isten sok kegyelmét mi cserépedényben hordozzuk. Mi magunk törékenyek vagyunk, emberek vagyunk! Minden nap szembe kell nézzünk saját bűneinkkel, gyengeségeinkkel, és ezeket is oda kell vinnünk Isten elé, tőle kérve bocsánatot, megerősítést és minden alkalommal áldást. (…) Krisztus megáldja azt, aki rá építkezik. A mi világunkban nagyon nagy kísértés egy pap számára, hogy kimerüljön a szeretetszolgálat végzésében. Az egyház diakónia, vagyis szeretetszolgálat minden tekintetben, és minden keresztény meghívást kapott erre a szeretetszolgálatra. De nagy a veszélye, hogy mindez csupán akciókba fullad, ha nincs meg a kellő lelki háttér. Nagy a veszély a mai pap számára, hogy mindenfélébe belekezd, ami látszik, és elhanyagolja azt ami nem látszik, de legalább annyira fontos: az imádságot, a szentmisét, arra való készületet, a szentmise méltó végzését.”

Schönberger Jenő kiemelte, a pap imádsága a közösség áldáshozója: „A pap imádsága az, ami dicsőíti az Istent és lehozza tőle az áldást. Ha Isten felé nem száll a dicséret, ne csodálkozzatok azon, ha elmarad az áldás. Nagyon fontos az a sokrétű feladat, ami rátok vár, de mindennél fontosabb az, hogy ti az imádság emberei legyetek, mert ha nem lesz élő kapcsolat, bármit tesztek, csak homokra építetek. (…) Ez az, amit nagyon szeretnék a lelketekre kötni a szentelésetek előtt: ha az imádság által élő kapcsolatban maradtok Istennel, akkor soha nem fogja hagyni, hogy valaki vagy valami elszakítson tőle. Ez a legfontosabb egy pap számára.”

A szatmári püspök a szentmise végén megköszönte a szülőknek az áldozatot, amit gyermekükért hoztak, és mindazt a nagylelkűséget, amellyel átengedték őt Istennek. Köszönetet mondott továbbá a plébánosoknak és tanároknak a fiatalokba fektetett munkáért.

A most felszentelt papok ezzel már primiciájukra készülnek. Oláh Zsolt elsőmiséje 9-én, szombaton este hat órakor lesz a Kis Szent Teréz-templomban, Vass Lorándé vasárnap szintén este hattól a Szentlélek-templomban.

Szatmári Egyházmegye/Magyar Kurír