
Kouri a SIR hírügynökségnek nyilatkozva felidézte Bertone korábbi kubai látogatását, mikor az akkor még genovai érseknek Fidel Castro egy fogadáson azt mondta: „szívesen látnánk Benedek pápát, ha Kubába szeretne látogatni”. Ebbéli óhaját a pártfőtitkár pár nappal ezelőtt is kifejezte Kourinak. Kubában folyamatosságot látnak a Vatikánnak az országgal folytatott diplomáciájában azután is, hogy új pápa lépett II. János Pál helyére.
„Természetesen – folytatta a karibi nagykövet – vannak vitás kérdések, mint például a templomépítésre szolgáló területek rendezése, de mindez a párbeszédhez tartozik.” Elismerte ugyanakkor, hogy a kubai állam és egyház viszonyában akadtak hullámvölgyek, de összességében a teljes rendezés felé haladnak. A pápa egykori útja komoly súllyal esett latba a kapcsolatok javításában, s Roa Kouri úgy látja, a helyi „püspöki konferenciával való párbeszéd zökkenőmentes és jelentékeny”, s a tíz évvel ezelőtti helyzethez képest nagyon nagyot lépett előre az állam ezen a téren. Ugyanakkor a kubai katolikusok egyik panasza, hogy alig rendelkeznek tömegkommunikációs eszközökkel. Elismerte, hogy egyfelől a hivatalos sajtóban alig történi említés a kubai egyház életéről, másfelől viszont véleménye szerint a megjelent 70 egyházi sajtókiadvány nem kevés.
A Szentszék évek óta tárgyal Kubával a papok számának növeléséről. Jelenleg mintegy 80 szerzetesi kongregáció működik országszerte, közöttük bencések és ágostonrendiek is, a párbeszéd ezen a téren tehát gyümölcsöket hozott. Kouri úgy fogalmazott, hogy Bertone bíboros meghívása a kubai egyház és a külügyminisztérium közös kezdeményezése volt, és jellegét tekintve „lelkipásztori és hivatalos látogatás lesz”, bár azt nem tudni még, hogy Raoul Castróval találkozik-e majd a szentszéki diplomata.
Magyar Kurír
Kép: korazym.org