Kupres története

A település neve, Kupres 1461-ben jelenik meg először egy királyi adománylevelében. Ásatások igazolták, hogy már Krisztus előtt háromezer évvel lakott volt a környék. Oktáviánusz császár leigázta az itt élő törzset, és a fennsíkot Dalmáciához csatolta. Itt ment keresztül a Dalmáciát és Pannóniát összekötő út.

A keresztényég is római közvetítéssel érkezett a vidékre. A VII. században költöztek ide a horvátok, akik átvették az itt élő törzsektől a kereszténységet, de megtartották nyelvüket.

Az 1463-ban betörő törökök kegyetlenkedései elől a horvát lakosság elmenekült – a visszatérés reményében. A XIX. század második felében, amikor az Osztrák-Magyar Monarchiához került a terület, a horvát katolikusok újból békében élhettek Kupresben.

A Jugoszláv Királyság létrejöttével ortodox szerbek telepedtek be a városban, s a katolikusok ismét marginalizálódtak. A kupresi fennsík birtoklása stratégiai jelentősséggel bír, ezért a II. világháborúban heves harcokat vívtak a szerbek és a horvátok a terület megszerzéséért. Amikor a szerbek elfoglalták Kuprest, az összes katolikust elűzték, házaikat felgyújtották. Ugyanez történt a templomukkal és a plébánia épülettel. A kommunista vezetés 1946-ban engedélyezte a horvátok visszatérését. Mivel a katolikus horvátok nem azonosultak a kommunista ideológiával, megtűrt személyeknek számítottak.
A kilencvenes évek elején kirobbant polgárháború előtt 4000 horvát katolikus élt a faluban, amelyet 1992-ben foglalt el a szerb hadsereg. A katolikusokat megint elüldözték. Akik nem tudtak elmenekülni, azokat megkínozták és megölték. A szerbek azt gondolták, hogy a horvátok nem fognak visszatérni, de ahogy a második világháború után, úgy most ismét visszatértek, és hozzáfogtak szeretettel felépíteni, amit a gyűlölet elpusztított.

A beszédes múltú kis hegyi település lakói valóban tanúságot tettek immár számtalanszor keresztény hűségükről és töretlen reményükről. Ezért választották a Közép-európai Katolikus Találkozó nyolc helyi egyházának vezetői az ez évi Népek Zarándoklatának helyszínéül.

Szerdahelyi Csongor/MK