Kupresi Üzenet

Egyek legyetek, és éljetek békében!

Egy évvel ezelőtt a Közép-Európai Katolikus Találkozó egymáshoz vezette a népeket a mariazelli zarándoklaton. Százezer ember zarándokolt el a nyolc országból – Bosznia-Hercegovinából, Horvátországból, Csehországból, Magyarországról, Lengyelországból, Szlovéniából, Szlovákiából és Ausztriából – a mariazelli Szűzanyához, akinél mindnyájan otthon vagyunk. Nagy ajándék volt ott számunkra a hitben való együttlét. Krisztusban, Európa reményében vehettünk részt a hit nagy ünnepén, amely sokféleségünkből színes szőttessé szövődött. Örömmel szálltunk szembe a széllel és az időjárással, mert Isten szeretete fölmelegítette a szívünket.

XVI. Benedek pápa a beiktatásakor így bátorított minket: Hívőként sosem vagyunk egyedül. A szentek nagy közösségében otthon vagyunk. Krisztus, a Jó Pásztor előttünk jár, elkísér, védelmez és az élet teljességére vezet minket.

Ma itt, Kupresben jöttünk össze, hogy közösen menjünk tovább az úton Krisztussal. Átadjuk ezt a nyolc harangot ennek a templomnak, amelyet a Szent Családnak szenteltek. A harangok a mi nyolc országunkat képviselik, és először Mariazellben szólaltak meg. Itt még folyik az építkezés, és ez arra emlékeztet bennünket, hogy Európa is egy építkezés, amelyet Isten segítségével kell folytatni.

A harangok még a templom előtt láthatók. Hamarosan ezekben a tornyokban fognak függeni. Itt, ahol a nemrégi háború borzalmai még jelen vannak; itt, Európa egyik legerősebb feszültségi gócpontjában ezek a harangok az örömhírt közvetítik azoknak az embereknek, akik reményekkel tele idesietnek, minden katolikus, minden keresztény és Európa minden jóakaratú embere számára.

A nyolc különböző harang hangja harmonikus összhangban képes kifejezni a reményt és az örömet, a gyászt és a gondot, és imáinkkal együtt felszáll az Istenhez. A harangok imához és a liturgia közös ünnepléséhez hívnak, megszólalnak a hétköznapjainkban és ünnepre buzdítanak bennünket. A harangok figyelmeztetnek a veszélyre és megerősítik a reményünket az összetartásban. A harangok elkísérik a testvéreinket és minket is, ha Isten magához hív bennünket, az örök hazába. A harangok megörvendeztetnek minket a hangjuk szépségével és szélesre tárják szívünket Isten szeretetének gazdagsága felé. Hangosan és egyértelműen elviszik a világba az Evangélium szabadító üzenetét.

Velük együtt kiáltjuk nektek: Egyek legyetek és éljetek békében!
A Szent Család temploma előtt állunk. A Szent Család példakép és támogató számunkra, hogyan kell megélni a hitet, a reményt és a szeretetet a családjainkban. A családok „a társadalom és az Egyház nélkülözhetetlen építőkövei. Országaink alacsony gyermeklétszáma Európa egyik legnagyobb problémája. Szilárdan ragaszkodunk a stabil házasság és család ideáljához és segítően osztozunk azoknak a sorsában, akiknél széttört ez a szilárd kapcsolat” (vö. Mariazelli üzenet, 6. pont).
Krisztusban, az Õ Szűz Anyja védelmében és Szent József közbenjárásával tudnak családjaink eljutni arra a célra, amelyre Isten meghívta őket:

A családok éljenek hitben, és adják tovább azt!
A közös hit erőt és tartást ad a családoknak. Az életben a hitből kapjuk az iránymutatást és a biztonságot. A hitért vívott küzdelemben az Istennel és az emberekkel való kapcsolatunk elmélyítésére vagyunk hivatottak, hogy másokat is arra tudjunk bátorítani, hogy a gyakran nehéz úton merjenek velünk jönni. A hitre való személyes eljutás különbözőségében felragyog az Istenhez fordulás sokfélesége.

A családok éljenek reményben, és legyenek bátrak!
A családok reményben jönnek létre, növekednek és maradnak meg. Az a szeretetteljes kockázat, amelyet Isten vállalt az emberekkel, visszatükröződik a családok közösségi életében. A remény előrefelé vezet bennünket, a válságokon és katasztrófákon keresztül is. A reményteljes bizalommal tudunk összetartani a hűségben, együtt új utakra indulni és örömet találni a különböző, személyes kibontakozási lehetőségekben.

A családok éljenek szeretetben, és sugározzák azt!
A családokat szeretetre alapítják. A szeretet ajándéka tesz alkalmassá bennünket, hogy a másikra feltétel nélkül igent mondjunk. Így tudjuk a másik ember személyét elfogadni, ahogy van és személyiségének kifürkészhetetlen mélységében tisztelni. A házassági ígéret szentségi igenjében Isten különleges módon van jelen és élteti a házastársak szeretetét, mintegy az Õ teremtő szeretetének visszatükröződéseként. A szeretet tesz képessé az ismeretlen vállalására is. Ez éppen a gyermekekre való igen kimondásában valósul meg. Akiket szeretetből vállalnak és akarnak, azok a maguk részéről vállalják és akarják a szeretetet.
A szeretet igaz volta nem utolsósorban a nehéz körülmények között mutatkozik meg, ahogy a Szent Család is éppen eleget szenvedett. A szeretet segít igent mondani Máriával Isten akaratára, segít Józseffel igaznak és hűnek maradni, valamint Jézussal a keresztúton végigmenni és megtapasztalni a feltámadást.
Így a család modell Európa népei és e népek együttélése számára is: ugyanazon méltósággal, személyes sokféleséggel és közös felelősséggel.

„A nyolc ország népei sokat tettek együtt és egymásért a Közép-Európai Katolikus Találkozó évében. Így megerősítették országainkban a civil társadalom szolidaritását” (vö. Mariazelli üzenet, 7. pont). Ez a szolidaritás egyesít bennünket ma is itt az imádságban és vezet minket tovább:

Ebben az értelemben kiáltjuk nektek ismét: Egyek legyetek és éljetek békében!

Elhunyt Szentatyánk, II. János Pál pápa, aki kétszer is meglátogatta ezt az országot, megnyilatkozásaiban és pasztorális munkájában nagy részt szentelt ennek az ügynek. Ilyen lélekkel kísérjen bennünket most áldása a Mennyei Atya házából.

A Szent Család védelme és példaképe alatt vállaljuk a jövőt. Ebben a szellemben indulnak el fiataljaink a kölni Ifjúsági Világtalálkozóra. 2006-ban különösen hívjuk a családokat: zarándokoljanak el a közeli Mária-kegyhelyekre, hogy Mária közbenjárása által megtapasztalják az együttlétet abban, akire ő mutat: Krisztusban, Európa reményében.