Labancz Zsolt a szerzetesekről: nem naplemente, hanem napfelkelte van

A Férfi Szerzetesrendek Konferenciája (FSZK) március 27-28-án tartotta plenáris ülését az érdi ciszterci nővérek Regina Mundi apátságában. A konferencia Labancz Zsolt piarista tartományfőnököt választotta elnökéül addigi vezetője, Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát helyébe. Az öt fős állandó bizottság tagja lett Bátor Botond pálos, Bakos Rafael kármelita, Forrai Tamás jezsuita és Juhos Ferenc verbita tartományfőnök. 

Labancz Zsolt a Magyar Kurír kérdéseire válaszolva kifejtette: az FSZK-nak fontos szerepe volt a rendszerváltás után a kárpótlási ügyekben, ez a szervezet fogta össze és koordinálta a szerzetesrendek kárpótlással kapcsolatos ügyeit. Képviseli továbbá a férfi szerzetesrendeket a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciával (MKPK) való kapcsolatban is, az MKPK évente négyszer tartott rendes ülései után tájékoztató jellegű találkozásra kerül sor a püspökkar képviselői és a szerzetesrendek képviselői között. AZ FSZK évente kétszer szervez plenáris ülést, ezek egyrészt a szerzetesrendek vezetői közötti kapcsolattartást segítik, másrészt a szerzetesélettel kapcsolatos kitekintés, tájékozódás és képzés alkalmai is.

Magyarországon 31 férfi és 67 női rend van – utóbbiakat fogja össze a Magyarországi Rendfőnöknők Konferenciája, amely úgyszintén új elnököt választott tavasszal Deák Hedvig domonkos nővér személyében. A rendeket és az apostoli élet egyéb társaságait európai szinten az UCESM (Unio Conferentarium Europae Superiorum Maiorum) fogja össze, amelynek Brüsszelben van a székhelye. Ez alá 37 nemzeti konferencia tartozik, és összesen négyszázezer tagot reprezentál. (A Magyar Kurír hamarosan az MRK-t is be kívánja mutatni.)

A püspöki kar 1989-ben szólította fel a szerzetesrendeket, hogy szervezzék újjá magukat. 1991-ben a férfi és a női rendek is létrehozták elöljáróik konferenciáját, amelyek rendszeresen üléseznek, és tartják a kapcsolatot a püspöki karral – mondta el a Kurírnak Várszegi Asztrik pannonhalmi bencés főapát, a Férfi Szerzeteselöljárók Konferenciájának előző elnöke. A két intézmény a Szentszék közreműködésével alapított egyházi jogi személy. 

Az FSZK célja, hogy segítse az egyes rendeket azok autonómiájának tiszteletben tartásával, hogy megtárgyalja az összes rend számára közös ügyeket, és hogy segítse az együttműködést mind egymás közt, mind a püspöki konferenciával – tette hozzá Várszegi Asztrik. 

A Férfi Szerzeteselöljárók Konferenciája elnökei:
Jelenits István piarista tartományfőnök (1992-1995)
Várnai Jakab OFM ferences tartományfőnök (1995-2003)
Zakar Polikárp zirci ciszterci főapát (2003 - 2006)
Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát (2006 - 2012)
Labancz Zsolt piarista tartományfőnök (2012-)

Az FSZK évente kétszer ülésezik, tavasszal másfél napra hagyományosan a ciszterci nővérek Regina Mundi apátságában Érden, ősszel pedig a budai ferencesek Tamása Alajos közösségi házában egy napra.

Labancz Zsolt rámutatott: a férfirendek közti együttműködés szép példája a Sapientia Szerzetesi és Hittudományi Főiskola, amit a bencés, a ferences és a piarista rend hozott létre közösen. Néhány évvel ezelőtt pedig az előbb említett három rend a jezsuita renddel kibővülve létrehozta a Servitor Pro Multis Kft-t, amely a különféle beszerzések és működtetési kiadások közös intézésében nyújt segítséget az alapító rendeknek és – a célként is megfogalmazott összefogás jegyében – más szerzetes és egyházi közösségeknek. További együttműködési terep lehet a felnőtt szerzetesek továbbképzésének közös alakítása és a vezetőképzés is, amely segítséget adhat az elöljáróvá választott vagy kinevezett szerzetesek vezetői szolgálatához. 

A rendközi együttműködés más országokban, például Ausztriában kiválóan működik – mondja a piarista tartományfőnök. Az FSZK vezetősége ezért nemrég a szomszédos országba látogatott tanulmányi kirándulásra. 

A Kurír megkereste az állandó bizottság tagjait is. Forrai Tamás jezsuita tartományfőnök kifejtette: az FSZK annak a baráti szerzetesi együttgondolkodásnak egyik formális kerete, ahol teljes körben, rendszeresen találkozva reflektálnak szerzetesi életükre és szolgálatukra. 

-Azt várom az FSzK-tól, hogy szánjunk még tudatosabban időt és energiát a reflexióra, keressük a közösen vállalt szolgálatokat, melyek képesek prófétai példát adni megosztott világunkban. Az új elnökségben szeretnénk ezen felül bevonni a közös gondolkodásba a szerzetesnői közösségeket, továbbépíteni a hétköznapi működésünket segítő tapasztalatcserét. Fontosnak látom, hogy közösen mutassuk fel Egyházunkban a szerzetesi élet szépségét és sokszínűségét, élhetőségét a mai világban és a karizmáinkban a folyamatosan működő pünkösdi meghívást. Nekem személyes vágyam, hogy szerzetesi belső kapcsolatainkat jobban ki tudjuk használni egy határainkon átívelő megbékélés sürgető szolgálatában is, melyben valóban kreatív és szabad, új utakat kell keresnünk – mondta Forrai Tamás.

Bátor Botond pálos tartományfőnök kifejtette: még jobban össze szeretnének fogni a többi renddel, mivel sok feladatot csak együtt tudnak megoldani. Példaként említette a már létező gazdasági együtt gondolkodást. Ugyancsak kiemelte a női rendek elöljáróival való szorosabb együttműködés szükségességét, és az aktivitás növelése mellett is letette a garast. 

Bakos Rafael kármelita tartományfőnök is az együttműködést helyezi előtérbe, hozzátéve: bizonyos alkalmakkor az FSZK kereteit használva közösen is felléphetnének a  rendek. Ő úgy látja, a szerzetesség a nem hívők és keresők számára szimpatikusabb lehet, mint a hierarchia, hisz a szerzetes nem foglal el pozíciót, csupán csak „Isten embere”. Ezért a szerzetesség, ami ráadásul több világvallásban is létezik, elfogadhatóbb lehet sokak számára.

Juhos Ferenc verbita tartományfőnök is a szorosabb együttműködést szorgalmazná, nem csak a férfi rendekkel, hanem a női rendekkel is. Mint mondta: számos női rend van, aminek szinte már csak idős tagjai vannak, róluk mindenképp gondoskodni kellene. 

Labancz Zsolt az FSZK céljai közt említette azt is, hogy segítsék az embereket, hogy jobban megérthessék a szerzetesi életnek az értelmét. Sok emberben valamiféle „ósdi” kép él továbbra is a szerzetesekről, a világtól nemcsak elvonult, de „elrugaszkodott” emberekként is tekintenek rájuk. Sokszor pedig – az egyházon belül is – egyszerűen a szolgálatukkal azonosítják a szerzeteset.  Természetesen fontos az a sokféle szolgálat, amelyet az egyes közösségek végeznek – legyen szó akár betegápolásról, akár tanításról, karitatív tevékenységről vagy lelkivezetésről –, hiszen ezekben a szolgálatokban mutatkozik meg a szerzetesi közösségek Istennek szenteltsége, de ezen a téren is igaz a megfogalmazás: agere sequitur esse – a cselekvés követi a létet, a létforma az elsődleges, amely azután kibomlik a tevékenységben. Maguknak a szerzeteseknek is fontos, hogy újra és újra visszatérjenek hivatásuk kezdeteihez, forrásához, hiszen veszélyes és deformáló lehet a túlzott azonosulás a szolgálat intézményeivel.

A szerzetesség ugyanis alapvetően közösségi létforma; ma pedig szinte küldetés Magyarországon a közösségalkotás – mondja Labancz Zsolt. Azt is határozottan leszögezi: a szerzetesek kihalása nem fenyeget, egyszerűen arról van szó, hogy a kommunista diktatúra miatt egy-két generáció kimaradt a rendekből. Viszont vannak fiatal szerzetesek is. Így Rauscher Dóra Alíz domonkos nővért idézve a piarista tartományfőnök úgy látja: a szerzetesi élet szempontjából nem naplemente, hanem napfelkelte van.

Szilvay Gergely/Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!