Lajtha László-emlékszoba a budai Várban

Az ötven éve, 1963. február 16-án elhunyt Lajtha László zeneszerzőként egyedi nyelvezetet alakított ki. Népzenekutatóként főként a hangszeres népzene és a vallásos népénekek gyűjtésével emelkedett ki, de az 1972-ben megindult hazai táncházmozgalom alapvető forrásanyaga is az ő széki gyűjtése volt.

A hagyaték, amelyet szombaton a zeneszerző unokahúga, Lajtha Ildikó adott át, korábban Hagyományok Házában volt, átadása több ütemben zajlik. A digitális másolatokból a Hagyományok Háza is folyamatosan szolgáltat a kutatóknak; a népzenei gyűjteményt továbbra is náluk őrzik – ismertette Kelemen László, az intézmény főigazgatója.

Az emlékszobában a kéziratok mellett egyebek közt a zeneszerző íróasztala, Bösendorfer-koncertzongorája, karmesteri pálcája, esernyője, franciabetűs írógépe, könyvszekrényei – bennük a könyvtár egy része – látható. A szoba előtt egy kamarakiállítást rendeztek be: itt szerepelnek azok a tablók, amelyeket korábban a Művészetek Palotájában lehetett látni; de még soha ki nem állított könyvek gyűjteménye és Lajtha feleségének, Hollós Rózsának a lantgitárja is megtekinthető. Az életmű kutatásáról gondoskodó Dalos Anna, a Zenetudományi Intézet XX-XXI. századi archívumának vezetője megjegyezte: ezt a házasságot a szerelmen és barátságon túl a zene is összekötötte.        

Az emlékszoba kutatóhelyként való megnyitása jelképezi, hogy az intézmény hivatalosan is átveszi Lajtha László hagyatékát – mondta a február 16-i megnyitón a Zenetudományi Intézet főigazgatója, Richter Pál. Megjegyezte: más országokban kisebb jelentőségű zeneszerzők köré is hatalmas kultuszt építenek. A magyar zenetörténet a bőség zavarában van, de ez a bőség nem vonhatja el a figyelmet arról, hogy minden jelentős egyéniségre, így a korábban méltatlanul háttérbe szorult Lajthára is kellő kutatói érdeklődés irányuljon.

„Végre joggal reménykedhetünk abban, hogy ez a nagy alkotó, tudós és sokak elé példaképül állítható igaz ember elfoglalhatja az őt megillető helyet a nemzeti kultúrában” – mondta a megnyitón Hammerstein Judit, az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára. Kiemelte: „Az 1892-ben Budapesten született Lajtha László egyszerre volt magyar hazájához szorosan kötődő és európai léptékben gondolkodó művész és polgár”.

A megnyitót követően konferenciát és koncertet tartottak, a zeneszerzőre emlékezve.

A Néprajzi Múzeumban vasárnap zárul Az igaz hitben végig megmaradjunk... – Népénekkutatás az 1950-es években című kiállítás, amely Lajtha László munkásságával foglalkozik.

MTI/Magyar Kurír