Leszállt Rómára az éj

A Szentatya bevezető imádsága így hangzott:

„Leszállt Rómára az éj, mint ahogy azon az éjszakán Jeruzsálem házaira és kertjeire. Most mi is a Getszemáni kert olajfái alá állunk és követjük a názáreti Jézus lépteit földi életének utolsó óráiban. A fájdalom, a magány, a kegyetlenség, a gonosz és a halál birodalmába teszünk utazást, amely azonban egyben a hit, a remény és a szeretet útja is, mivel utunk végső állomásának sírboltja nem marad örökre lepecsételve. A sötétség elmúltával, Húsvét hajnalán felcsillannak az öröm fényei, a csöndet az élet szava váltja fel, a halált a feltámadás dicsősége követi.

Imáinkba foglaljuk bele a keresztény kelet ősi hangját is. Jézus Urunk, add meg nekünk a könnyeket, hogy lemossuk vétkeinket. Adj bátorságot, hogy könyörögjünk irgalmasságodért, utolsó ítéleted napján tépd ki azokat a lapokat az élet könyvéből, amelyek bűneinket sorolják fel.

Engedelmeskedve hívásodnak, követni akarunk téged lépésről lépésre, Kínszenvedésed útján, hogy mi is megtanuljunk nem az emberek szerint, hanem Isten szerint gondolkozni.”

Gianfranco Ravasi elmélkedéseit a keresztút 14 stációiról a Vatikáni Rádió honlapján olvashatják.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír