Lieber Éva és Somos Gyula halai a Párbeszéd Házában

Kultúra – 2014. február 23., vasárnap | 10:01

A február 27-én, csütörtökön 18 órakor Iktüsz címmel nyíló kiállítás két művész – anya és fia – a hal motívuma köré csoportosuló alkotásait mutatja be: rajzokat, festményeket és textilképeket.

A hal ősi szimbólum, amely nagyon messzire, a történelem előtti időkbe nyúlik vissza, s amely a keresztény gondolkodásban már az ókeresztény időktől fogva nagy jelentőséggel bír. A görög hal szó ΙΚθγΣ=IKTÜSZ betűit a következő mondat szavainak kezdőbetűi alkotják: Jeszosz Krisztosz Theón Üosz Szótér. Ez annyit tesz: Jézus Krisztus Isten Fia Megváltó. 

Somos Gyula a kiállítás megnyitása előtt, délután fél öttől Iktológia címmel e kultúrtörténeti vonatkozásokról tart vetítettképes előadást a hal lehetséges jelentéstartalmai iránt érdeklődőknek. Az előadás egyben a két alkotó egyéni szimbólumformáló és alakító munkáit is elemzi. 

A tárlat, melyet a Párbeszéd Házának igazgatója, Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetes nyit meg, egyben emlékezés az 2005-ben elhunyt Lieber Éva festő- és textilművészre. 

Lieber Éva mesterei Pap Gyula és Kádár György voltak a Képzőművészeti Főiskolán. 1956-ban házasságot kötött Somos Miklós festőművésszel, akitől két gyermeke született, Éva és Gyula. A főiskola elvégzése után grafikusművészi diplomát kapott, de eredeti elképzeléseit követve hamar festeni kezdett. 1966-ban olajfestményekkel és kerámiaképekkel mutatkozott be első önálló kiállításán a Fényes Adolf Teremben. Munkájáról akkor így írt Marsall László költő a katalógusban: „Képzelete abból a talajból táplálkozik, ahonnan a népdalok, mesék, az ősi igéző énekek fakadnak.”

Ez a tömör, szimbolikus tartalmú formanyelv 1967-től más anyagban nyert új életet. Ekkor kezdett textillel foglalkozni. A megszokott és közismert textiles szövési gyakorlattól eltérően zsákvászonra hímzett. Gyapjúlevarrásos, rátétes szőnyegekben fogalmazta meg újra az emberi élet fontos állomásairól, születésről, szerelemről, halálról, vágyakról, kudarcokról, kétségekről és bizonyosságokról vallott gondolatait. Textilképeit 1972-ben a Műcsarnok kamaratermében láthatta először együtt a közönség.

Somos Gyula szintén a Képzőművészeti Főiskolán, Gerzson Pál osztályában végezte tanulmányait. A diploma megszerzése  után Hollandiában telepedett le, ahol 1990 óta az amsterdami  Ruudt Wackers Művészeti Akadémia tanára.  A hal az 1997-ben hazatelepülő művész alkotásaiban is rendszeresen visszatérő, meghatározó motívummá vált.

Párbeszéd Háza/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria