
Tavaly emlékeztek meg Bódi Mária Magdolna vértanúságának 60. évfordulójáról. Akkor született meg a gondolat, hogy minden évben újra összegyűljenek sírjánál a hívek, és imádkozzanak boldoggáavatásáért.
Április 1-jén, Márfi Gyula érsek vezetésével és Seregély István érsek részvételével zarándokoltak vértanúságának helyére a hívek, megállva megállni tavaly felszentelt szobránál, ahol koszorút helyeztek el az érsek atyák, Litér, s testvértelepülésük, Berencs polgármestere, a Dolgozó Lányok képviselői, és sok virágot hoztak a hívek is.
A volt uradalmi ház timpanonja alatt Seregély István érsek celebrált szentmisét, a koncelebrálók között volt
Márfi Gyula érsek és a Veszprémi Főegyházmegye több papja. Seregély István homíliájában beszélt a család, a jó tanítók és jó papok fontosságáról: nekik is szerepük volt abban, hogy Magdolna az imádságban kiemelkedő tökéletességre tett szert, s Istennek kizárólagosan oda merte adni az életét. „Emberi közreműködés nélkül Isten nem kényszeríti ránk üdvözítő terveit, és országának dicsőségét. De boldogok – és Õ is közéjük tartozik –, akik elfogadták Isten vele kapcsolatos tervét … egy sajátos életúton. (…) Egyetlen ember életében sem magától értetődő a hűség és az állhatatosság”, de Magdolna leküzdte az akadályokat, és hűségével huszonnégy éves korára kiérdemelte az elveszíthetetlen koronát.
„Az út, amelyet megtett, örökre így marad. A dicsőség koronájával, a közbenjárók hatalmával,
a még földön járók bátorítójaként, részeként az Ökonomia sanctisnak, az üdvösség minden embert üdvözítő szent művének. … Adja Isten, hogy boldoggáavatásának ünnepén, szentté avatásának fényében velünk maradjon Istennek adott, és a dicsőség koronájával megkoronázott élete.” Neveljen példája életét másokért odaadó nemzedéket ennek az országnak, legyen pártfogónk, hogy mindent megtehessünk annak az életútnak szolgálatára, melyre Isten állított minket – kérte Seregély István érsek beszéde végén, s buzdított, hogy mi is merjünk Magdolnához imádkozni ezért. A szentmise végeztével Szécsi Ferenc helyi plébános vette át a szót.
Galambos Miklós zalaegerszegi apátplébános 1955 karácsonyán fejezte be Ketten egy felé című könyvét, amelynek első része Szent Goretti Máriáról, a második Bódi Magdiról szólt. Ez a második rész jelent most meg Litér vértanúja, Bódi Mária Magdolna címen, a balatonfűzfői Jézus Szíve Plébánia kiadásában. 
A plébános sorra szólította mindazokat, akiknek szerepük volt a vértanú első életrajzának most elkészült újrakiadásában: Kovács Elemérné Bódi Máriát, Magdi unokahúgát, Bálint Sándort, az Almádi Konzervatív Kör elnökét és Szedlák Attilát, Litér polgármesterét. Õk elmondták miért volt fontos és időszerű újra kiadni a monográfiát, amely csak írógépes sokszorosítással készült, s egy példánya maradt fenn Bódi Máriánál
A könyvbemutató végén Márfi Gyula érsek nemcsak a könyvet ajánlotta mindenki figyelmébe, hanem beszámolt arról is, szeretné, ha Bódi Mária Magdolna boldoggáavatásához szükséges eljárás iratai minél előbb Rómába kerülnének.
Szécsi Ferenc/Magyar Kurír