„Ma is el kell vinni az örömhírt”

Kitekintő – 2011. június 15., szerda | 12:30

A pápa június 13-án a lateráni Szent János-bazilikában beszédet mondott a római egyházmegye küldötteinek, akik Mindnyájuk szívét fájdalom járta át - A hit megteremtésének öröme a római egyházban – A keresztény beavatás címmel tartották éves ülésüket.

Az egyházmegyei összejövetel ezzel a találkozóval zárja le a tavaly meghirdetett pasztorális évet. A Szentatya beszédében a II. János Pál által megkezdett újraevangelizálás időszerűségét és feladatait elemezte, kiemelve a hit átadását. Idézett a római szinóduson mondott beszédéből: Hans Urs von Balthasar szerint ’a hit nem előfeltételezés, hanem javaslat’. Ez azt jelenti, hogy nem születik automatikusan a világban, hanem mindig meg kell hirdetni. Alapja a hitet hirdető személy szíve, aki remél, szeret, imádja Krisztust és hisz a Szentlélek erejében. Továbbra is szükséges a hitről való tanúságtétel, főleg azoknak, akik nem becsülik és nem ismerik a kereszténység szépségét, sőt némelykor boldogulásuk akadályának tekintik.

Az egyházmegyei összejövetel mottójában az Apostolok cselekedeteiből vett idézet – „Szívüket fájdalom járta át” – az Isten kegyelmére utal. Péter apostol igehirdetése a hallgatóság megtérését eredményezte, hiszen megértették, hogy Jézus feltámadása megvilágosítja az emberi létezést. Miként arról II. János Pál beszélt, ma is el kell vinni az örömhírt, hogy Jézus az Úr, és benne megtestesült az Isten közelsége és szeretete – hangsúlyozta Benedek pápa; majd így folytatta beszédét: annak, hogy sokan megfeledkeznek Istenről való, sokszor az az oka, hogy Krisztus személyét egy okos emberre redukálják – e felfogás meggyengíti, sőt tagadja istenségét. Éppen ezért az egyház minden tagjának kötelessége hirdetni, hogy közel van az Úr, rámutatva a hit szépségére és értelmére. Sokan vannak olyanok, akik még nem találkoztak az Úrral, feléjük különleges apostoli törődéssel kel fordulni.

A szülőkhöz fordulva arra emlékeztette őket a Szentatya, hogy Isten az élet felbecsülhetetlen adományának továbbadására hívta meg őket, továbbá annak a megismertetésére, aki az élet. A gyermekeknek kiskoruktól kezdve szükségük van Istenre. Az ember kezdettől fogva Istenre szorul, és a kicsiknek is meg is van az a képessége, hogy megismerjék Isten nagyságát. Meg tudják becsülni az imádság értékét, az Istennel való beszédet, és különbséget tudnak tenni a jó és rossz között – tanította XVI. Benedek. Arra hívta a szülőket, hogy kísérjék őket a hitben, Isten ismeretében és barátságában.

Nem azt mondjuk „én Atyám”, hanem azt, hogy „mi Atyánk”, mert az egyházban előbb megtanultuk kimondani, hogy „mi”. Ennek a kora gyermekkorban elkezdett tanításnak tovább kell folytatódnia a kamaszkorban, a teljességét pedig a bérmálásban nyeri el. A katekézis anyaga valójában az egyház hite, nem pedig annak a magyarázgatása. Ezért szerkesztették meg a katolikus egyház katekézisét. Ennek felépítése hűen tükrözi az első századok katekézisének a tapasztalatát, és sorra veszi azokat az alapvető elemeket, melyek az emberi személyt kereszténnyé teszik: a hit, a szentségek, a parancsolatok és a Miatyánk. Beszéde végén arra buzdította a pápa a római egyházmegye összejövetelének résztvevőit, hogy merítsenek Róma gazdag történelmi örökségéből, mely „út, hogy közel vigyék az embereket a hithez”.

*

A római egyházmegyében mintegy 8 ezer katekéta működik, akik a plébániákon az elsőáldozási és bérmálási előkészítést végzik. Háromnegyed részük nő, sokan szerzetesnővérek, 26 százalékuk fiatal. Ők végzik a hitoktatás döntő részét, nélkülük összeomlana a rendszer – nyilatkozta Andrea Leonardo, a római katekéták egyházmegyei koordinátora.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír

(gj)